A kormány egy új, hosszú távú vidékfejlesztési programot hirdetett meg, mely a Szent István Vidékfejlesztési Program nevet viseli. A péntek esti Magyar Közlönyben megjelent határozat szerint a kabinet legfeljebb 12 milliárd forintos keretet biztosít 2027-ben a kezdeményezés megvalósítására. Ez a jelentős lépés potenciálisan közel kétmillió ember életére gyakorolhat közvetlen hatást Magyarországon, célul tűzve ki a vidéki térségek felzárkóztatását és fejlesztését.
A kormányzati döntés értelmében Kármán András pénzügyminiszter feladata lesz a szükséges többletforrás biztosítása a jövő évi költségvetés tervezése során. A program szakmai irányítását Lőrincz Viktória, a vidék- és településfejlesztésért felelős tárcavezető látja el, ezzel is hangsúlyozva a kezdeményezés stratégiai fontosságát. A lebonyolításért a Magyar Államkincstár felel, amellyel az év végéig kell megkötni a program működéséhez elengedhetetlen szerződést, az előkészítő munkálatok pedig már azonnal megkezdődnek.
A program első, kísérleti szakasza már idén ősszel elindul tíz, gondosan kiválasztott vidéki mikrotérségben. Ez a pilot fázis összesen száz települést és mintegy 97 ezer lakost fog bevonni a fejlesztésekbe. A kiválasztott térségek jellemzően alacsonyabb fejlettségi szinttel rendelkeznek, átlagos egy főre jutó jövedelmük 36,7 százalékkal marad el az országos átlagtól, ami rávilágít a program célzott jellegére.
A térségek kiválasztásánál a 2024-es egy főre jutó bruttó szja-köteles jövedelmet és a komplex fejlettségi mutatót vették figyelembe. A kísérleti területek sokféleséget mutatnak, magukban foglalva alföldi, hegy- és dombvidéki, valamint mezőgazdasági, ipari és turisztikai karakterű régiókat is. Ez a diverzitás biztosítja, hogy az új fejlesztési modellt eltérő körülmények között, széleskörűen teszteljék, megalapozva ezzel a későbbi országos bevezetést.
A Szent István Programot a kormány nem egy egyszeri, rövid távú pályázati konstrukciónak szánja, hanem egy hosszabb távú, átfogó vidékfejlesztési rendszer alapjának tekinti. Ez a megközelítés lehetővé teszi a fenntartható és integrált fejlődést a vidéki területeken, szemben a korábbi, gyakran projektalapú támogatásokkal. A cél egy olyan keretrendszer létrehozása, amely hosszú távon képes hozzájárulni a vidéki életminőség javításához és a gazdasági stabilitáshoz.
A program egyik meghatározó eleme a helyi közösségek aktív bevonása a döntéshozatali folyamatokba. Ez azt jelenti, hogy a helyi lakosok és szervezetek beleszólhatnak abba, hogy milyen beruházások kapjanak elsőbbséget a saját településükön vagy mikrotérségükben. Ez a decentralizált megközelítés várhatóan növeli a fejlesztések hatékonyságát és a helyi igényekhez való igazodását, erősítve a közösségi kohéziót és a felelősségvállalást.
A program keretében tervezett fejlesztések széles skálát ölelnek fel, a közlekedési infrastruktúra javításától kezdve a közvilágítás korszerűsítésén át az energetikai beruházásokig. Emellett szerepelnek a tervek között vízmegtartási projektek, egészségügyi és gyermekellátási szolgáltatások fejlesztései, valamint közösségi és turisztikai célú beruházások is. Ezek a sokrétű fejlesztések hozzájárulnak a vidéki térségek komplex megújulásához és versenyképességének növeléséhez.
A Szent István Program jelentősége abban rejlik, hogy nem váltja ki a már meglévő vidékfejlesztési kezdeményezéseket, mint például a Magyar Falu Programot vagy a LEADER-forrásokat, sem más hazai és uniós támogatásokat. Ehelyett kiegészítő jelleggel működik, erősítve és kibővítve a már futó projektek hatókörét és lehetőségeit. Ez a szinergikus megközelítés biztosítja, hogy a vidéki területek a lehető legszélesebb körű támogatásban részesüljenek, elkerülve a párhuzamosságokat és optimalizálva a rendelkezésre álló erőforrásokat.
A kísérleti szakasz tapasztalatai kulcsfontosságúak lesznek a végleges módszertan és az országos vidékfejlesztési hálózat kialakításában. A pilot program során szerzett visszajelzések és eredmények alapján finomítják majd a program részleteit, biztosítva, hogy a későbbi országos bevezetés a lehető leghatékonyabb és leginkább célravezető legyen. Ez a rugalmas, adaptív megközelítés lehetővé teszi a program folyamatos fejlődését és a változó igényekhez való igazodását.
Magyar Péter korábbi parlamenti indoklása szerint a program célja a fejlesztési döntések közelebb hozása a helyi közösségekhez. Ez a decentralizált döntéshozatal alapvető fontosságú a helyi igények hatékonyabb kielégítése és a közösségi részvétel erősítése szempontjából. A most megjelent kormányhatározat ehhez a koncepcióhoz rendeli hozzá az első jelentősebb központi költségvetési keretet, aláhúzva a kormány elkötelezettségét ezen elv mellett.
A kormány jelenlegi tervei szerint a Szent István Vidékfejlesztési Program országos szakasza 2027. augusztus 20-án indulhat el. Ez a dátum egy fontos mérföldkő lesz a program életében, jelezve a kísérleti fázis lezárását és a szélesebb körű bevezetés kezdetét. A teljes kiépülés esetén a program mintegy 2174 települést érinthet, ami összesen körülbelül 1,85 millió ember életére lesz hatással, ezzel az egyik legnagyobb hazai vidékfejlesztési kezdeményezéssé válva.
Fontos megjegyezni, hogy a 2027-re elkülönített, legfeljebb 12 milliárd forintos összeg nem a program teljes, több évre szóló költségét jelenti. Ez a keret csupán a következő évi megvalósításhoz biztosítható többletforrás felső határát jelöli. Ez arra utal, hogy a program hosszú távú finanszírozása és költségvetése a jövőben további döntések tárgyát képezi majd, a pilot szakasz eredményeinek és a program kiterjesztésének függvényében.
A program hosszú távú célja a vidéki Magyarország komplex és fenntartható fejlesztése, a helyi közösségek megerősítése és az életminőség javítása. Az elkövetkező években a kísérleti szakasz tapasztalatai és a folyamatos visszajelzések alapján alakul majd a program végleges formája, amely remények szerint hozzájárul a regionális különbségek csökkentéséhez és a kiegyensúlyozottabb területi fejlődéshez.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása