A magyar kormány jelentős lépéseket tesz a közösségi közlekedés modernizálása és az európai uniós források hatékony felhasználása érdekében. Két új állami intézmény létrehozásáról döntöttek: egy országos közlekedésszervezőről és egy állami járműbeszerző társaságról. Az intézkedések célja a vasúti fejlesztések felgyorsítása és a teljes közösségi közlekedési modell átalakítása, felkészülve a 2033-as uniós piacnyitásra.
A kormány az Európai Unióval kötött megállapodás keretében, melynek értelmében Magyarország a 16,4 milliárd euró egy részét közlekedésfejlesztésre fordíthatja, hozza létre az új szervezeteket. A törvényjavaslatok hamarosan az Országgyűlés elé kerülnek, megalapozva a jogi kereteket. Az országos közlekedésszervező a bevált budapesti és kecskeméti mintára épül, független szereplőként az utasok érdekeit képviselve rendeli meg, szervezi és ellenőrzi a szolgáltatásokat.
Ez a szervezet veszi át a regionális, elővárosi és országos közösségi közlekedés állami megrendelői feladatait. A feladatok átvétele ütemezetten zajlik majd, 2026. augusztus 31-ig a minisztériumtól a már megkötött közszolgáltatási szerződéseket, valamint a KTI Közlekedéstudományi Nonprofit Kft.-től és a MÁV-csoport leányvállalataitól, így a személyszállítási és pályaműködtető társaságoktól is bizonyos feladatokat, vagyonelemeket és erőforrásokat. A legfontosabb cél, hogy a szervezet 2026 végéig megkezdje a vasúti személyszállítási piac nyílt versenyeztetésének előkészítését. Az országos működés kiterjesztése nemcsak hatékonyabb közösségi közlekedést eredményezhet, hanem szorosabb együttműködést is biztosít a települések és az állam között az elővárosi közlekedésben.
Ezt a piaci versenyt támogatja majd az újonnan felálló, száz százalékig állami tulajdonú járműbeszerző társaság is. A vállalat egyfajta állami járműlízing-modell alapján működik majd, amelynek lényege, hogy a beszerzett szerelvények nem az egyes vasúttársaságok, hanem ezen állami cég tulajdonába kerülnek. A társaság ezt követően minden, a szolgáltatásra pályázó szolgáltató számára azonos feltételekkel biztosítja majd a járműveket, ezzel is elősegítve a tisztességes versenyt. Az összehangolt intézkedések közvetlen eredményeként 42 új HÉV-szerelvényt szereznek be az észak-déli agglomerációs vonalakra (H5, H6, H7), emellett legalább 35 új InterCity motorvonat is forgalomba áll, ami a tervek szerint növeli a távolsági utazás színvonalát.
Az Európai Unióval kötött megállapodás értelmében Magyarország jelentős forrásokat fordíthat a közlekedési infrastruktúra és szolgáltatások korszerűsítésére. A most bejelentett intézkedések, mint az országos közlekedésszervező és a járműbeszerző vállalat létrehozása, ezen források hatékony és célzott felhasználását hivatottak biztosítani. A kormányzati döntés hátterében az is áll, hogy 2033-tól az Európai Unió összes tagállamában megszűnnek a vasúti személyszállítási monopóliumok.
Ez azt jelenti, hogy a közpénzből finanszírozott szolgáltatásokat kötelező lesz nyílt tenderen versenyeztetni. Ez a változás alapjaiban alakítja át a vasúti személyszállítás eddigi rendszerét, és szükségessé teszi az új, versenyképesebb modell kialakítását. A budapesti autóbusz-közlekedés mintájára, ahol több piaci szolgáltató is megjelenhet, a jövőben a vasúton is hasonló helyzet alakulhat ki, miközben az utasok számára a menetrendek és a tarifák tekintetében a stabilitás és az egységes rendszer garantált marad.
Az új országos közlekedésszervező felállítása és működése jelentősen hozzájárulhat a közösségi közlekedés hatékonyságának növeléséhez. A független megrendelői szerep biztosítja, hogy a szolgáltatások tervezése és ellenőrzése elsősorban az utasok igényeit és érdekeit szolgálja. Az állami járműbeszerző társaság létrehozása pedig kulcsfontosságú a piaci verseny elősegítésében és a szolgáltatók pénzügyi terheinek csökkentésében. A járműlízing-modell révén az új szerelvényekhez való hozzáférés egyenlő feltételekkel biztosított minden pályázó számára, ami esélyegyenlőséget teremt a piacon.
A tisztességes verseny garantálása érdekében a jogszabály szigorú összeférhetetlenségi szabályokat is rögzít. Ezek értelmében a gördülőállomány-kezelő társaság vezetői és munkavállalói nem állhatnak kapcsolatban más vasúti társaságokkal, és a vállalat maga sem szerezhet tulajdonrészt a közlekedési szolgáltatókban. Ez az intézkedés elengedhetetlen a transzparencia és a piaci integritás fenntartásához. Az új HÉV- és InterCity-szerelvények beszerzése közvetlenül javítja az utazási komfortot és a szolgáltatás minőségét, különösen az agglomerációs és távolsági vonalakon.
A két újonnan létrehozott szervezet szorosan együttműködik majd a jövőben, egy összehangolt rendszer részeként. A járműkezelő társaság az újonnan beszerzett vonatokat az országos közlekedésszervező rendelkezésére bocsátja, amely azokat továbbadja a nyílt tendereken nyertes személyszállító vasúti társaságoknak. Ez a modell hosszú távon is fenntartható és rugalmas keretet biztosít a vasúti közlekedés fejlesztéséhez és üzemeltetéséhez. A 2033-as uniós piacnyitásra való felkészülés kulcsfontosságú, és az új struktúra célja, hogy Magyarország közösségi közlekedése versenyképes és modern legyen.
A feladatok ütemezett átvétele és a nyílt versenyeztetés előkészítése 2026 végéig egyértelmű ütemtervet vázol fel a rendszer átalakítására. Az intézkedések végső soron az utasok érdekeit szolgálják, hatékonyabb, korszerűbb és kényelmesebb utazási lehetőségeket biztosítva. Az új modell bevezetése várhatóan hozzájárul a közösségi közlekedés vonzerejének növeléséhez és a fenntarthatóbb közlekedési módok előtérbe helyezéséhez Magyarországon.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása