A magyar kormány rendkívüli döntést hozott a 2022-ben megkötött autópálya-koncessziós szerződéssel kapcsolatban, amely a Magyar Közlönyben megjelent határozat szerint súlyos magyar és európai uniós jogi aggályokat vet fel. A kabinet álláspontja szerint a szerződés jogszerűsége is kérdésessé válhat, emellett felmerül a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás feltűnő értékaránytalansága is. A kormány azonnali tárgyalásokat kezdeményez a koncesszorokkal a helyzet rendezésére, miközben kiemelt fontosságú az autópályák üzemeltetésének és a megkezdett fejlesztéseknek a folyamatossága.
A szóban forgó koncessziós szerződést a Magyar Állam és több, Mészáros Lőrinc érdekkörébe tartozó magántőkealap – nevezetesen a THEMIS Magántőkealap, a KONZUM PE Magántőkealap és az OPUS New Way Magántőkealap – kötötte 2022. május 17-én. A megállapodás értelmében a magyar autópályák kétharmadát adták koncesszióba a Mészáros Lőrinc és Szíjj László nevével fémjelzett MKIF Zrt.-nek, eredetileg 1237 kilométer gyorsforgalmi út üzemeltetésére és fejlesztésére, ami később 1670 kilométerre nőtt. A szerződés 35 évre, egészen 2057-ig szól, ami kilenc parlamenti ciklust ölel fel.
Vitézy Dávid beruházási és közlekedési miniszter tájékoztatása szerint a tárca az elmúlt négy hónapban átvilágította a koncessziós szerződést és annak módosításait. Az átvilágítás során napvilágra került tények alapján a kormány úgy véli, hogy a konstrukció jogellenes, és felmerülhet a szerződés semmissége is. A miniszter hangsúlyozta, hogy a koncesszió teljes futamideje alatt nominálértéken 23 196 milliárd forintot fizetne ki a magyar állam, ami példátlan nagyságrendű közpénzt jelent. Összehasonlításképpen, ez az érték nagyjából nyolcszorosa a második legnagyobb európai koncessziónak (francia), és világszinten is a három legnagyobb között van.
Vitézy Dávid kritikusan nyilatkozott arról, hogy egy épeszű kormány nem adna koncesszióba ilyen mértékű infrastruktúrát fix áron 35 évre. Kiemelte, hogy a korábbi közlekedési tárca szakmai javaslata szerint a verseny biztosítása érdekében legalább hat részre kellett volna bontani a koncessziót, ám az Orbán-kormány ennek ellenére egyben szervezte ki az egész hálózatot. A miniszter az árakat is vitatta, állítása szerint ugyanazt a burkolatfenntartást, amelyet a korábbi koncesszor 44 milliárd forintból végzett el 11 év alatt, az új konstrukcióban 1409 milliárd forintért végezték volna. A Magyar Közút számításaira hivatkozva azt is állította, hogy az állami vállalat az üzemeltetést 53, a nagykarbantartásokat pedig 61 százalékkal olcsóbban tudná elvégezni.
A kormányhatározat szerint a szerződés számos ponton sértheti a közbeszerzési szabályokat, illetve az uniós koncessziós előírásokat. Az Európai Bizottság egyébként már kötelezettségszegési eljárást is folytat Magyarországgal szemben az autópálya-koncesszió miatt. Magyar Péter miniszterelnök is bejelentette a kormány szándékát a 35 éves autópálya-koncesszió felszámolására, amelyet „Orbánék közpénzszivattyújának” nevezett.
A kormány ezért tárgyalásokat kezdeményez a koncesszorokkal és a koncessziós társasággal. Amennyiben ezek a tárgyalások nem vezetnek eredményre, a közlekedési és beruházási miniszternek javaslatot kell tennie a kormánynak a jogviszony lezárására. A kormány emellett büntetőfeljelentést is tesz az ügyben. Az MKIF Zrt. a maga részéről közölte, hogy megvárja a hivatalos értesítést, és álláspontja szerint a kormányzati közlés önmagában még nem jelenti a koncessziós szerződés azonnali megszűnését.
A következő időszakban kulcsfontosságú kérdés lesz, hogy megszüntethető-e a 35 éves megállapodás, milyen feltételekkel lehet visszaadni az államnak az autópályák üzemeltetését, és mekkora költséggel járhat a koncesszió lezárása.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása