A budai Vár festői környezetében idén negyvenedik alkalommal rendezik meg a hagyományos Mesterségek Ünnepét, amely augusztus 20. és 23. között várja az érdeklődőket. Az esemény különleges színfoltja a Koreai Kulturális Központtal való együttműködés, amelynek keretében dél-koreai kézműves programok is gazdagítják a kínálatot. A látogatók egyedülálló betekintést nyerhetnek Korea több száz éves művészeti hagyományaiba, közvetlenül a mesterektől tanulva.
A rendezvényen három elismert dél-koreai mester mutatja be élőben országa gazdag kézműves örökségét. A programok során a látogatók nem csupán passzív szemlélői lehetnek a bemutatóknak, hanem aktívan részt vehetnek egyes munkafolyamatok kipróbálásában is. A koreai standok a Szentháromság tér közelében kapnak helyet, könnyen megközelíthetővé téve ezt a kulturális élményt.
Kim Szujon, a hagyományos koreai épületfestészet, a tancshong elismert mestere, bemutatja ezt az ősi díszítőművészeti formát. Ez a technika évszázadok óta meghatározó szerepet játszik Korea királyi palotáinak és buddhista templomainak esztétikájában. Az élénk alapszínekből felépülő ornamentika nem csupán dekoratív elem, hanem mély kulturális és védelmi funkcióval is bír, óvva a faépületeket az időjárás viszontagságaitól és a kártevőktől, miközben a koreai világszemlélet szimbolikus jelentéseit is hordozza. A standon megtekinthetők lesznek a mester saját alkotásai, és a látogatók maguk is kipróbálhatják a tancshong motívumainak festését, így közelebbről megismerkedve a technika finomságaival.
Li Dzsongjun mester a koreai gyöngyházberakásos lakkművességet, a nadzsoncsilgkit hozza el Budapestre. Ez a rendkívül nagy precizitást igénylő technika során finoman megmunkált gyöngyházdarabokat illesztenek természetes lakkrétegek közé, lenyűgöző mintákat és felületeket hozva létre. A látogatók megismerkedhetnek a mesterséghez használt különleges alapanyagokkal és eszközökkel, amelyek elengedhetetlenek ehhez a művészi alkotáshoz. Lehetőség nyílik arra is, hogy saját kezűleg készítsenek gyöngyházberakásos kulcstartót vagy telefontartót, elmélyedve a nadzsoncsilgki részleteiben.
Li Szangbe, a Koreai Nemzeti Művészeti Kiállítás egykori zsűrielnöke, a koreai kalligráfia, a szodje világába kalauzolja a közönséget. A bemutatók során az érdeklődők megismerkedhetnek a hangul, vagyis a koreai ábécé művészi alkalmazásával, amely nem csupán írás, hanem önálló művészeti forma is. A kiállított kalligráfiák és díszített legyezők mellett élő bemutatókra is sor kerül, ahol a mester demonstrálja tudását. A látogatók maguk is kipróbálhatják a hangul kalligráfiát, megtapasztalva az ecsetkezelés és a karakterek formálásának szépségét.
A Népművészeti Egyesületek Szövetsége által szervezett Mesterségek Ünnepe évtizedek óta a magyar népművészet egyik legfontosabb eseménye. A negyvenedik jubileumi rendezvény alkalmából a Koreai Kulturális Központtal való együttműködés nemzetközi dimenzióval gazdagítja a fesztivált. Ez a partnerség lehetőséget teremt a különböző kultúrák közötti párbeszédre és a kölcsönös megismerésre, erősítve a két ország közötti kulturális kapcsolatokat.
A koreai programok célja, hogy a közönség ne csupán kész tárgyakon keresztül találkozzon az ország kulturális örökségével, hanem közvetlenül is megismerhesse azokat a mestereket és technikákat, amelyek generációról generációra öröklődnek. Ez a közvetlen interakció mélyebb megértést és tiszteletet ébreszt a kézműves hagyományok iránt. Az élményalapú tanulás révén a látogatók nemcsak tudást szereznek, hanem személyes kapcsolatot is teremtenek egy távoli kultúra művészeti értékeivel.
Az ilyen típusú kulturális események hozzájárulnak a hagyományok megőrzéséhez és továbbadásához, biztosítva, hogy az ősi mesterségek ne merüljenek feledésbe. A nemzetközi együttműködések révén a kulturális örökség szélesebb közönséghez jut el, elősegítve a globális kulturális sokszínűség megbecsülését. A Mesterségek Ünnepe koreai jelenléte reményt ad arra, hogy a jövőben még több hasonló, interaktív kulturális program valósulhat meg, gazdagítva a hazai fesztiválok kínálatát és a közönség élményeit.
📰 Forrás: Magyar Hírlap — Eredeti cikk elolvasása