A magyar gazdaságban a kis- és középvállalkozások (kkv-k) száma történelmi csúcsot ért el, ami első ránézésre a szektor dinamikus fejlődését sugallja. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2014 és 2024 között a kkv-k száma, a mikrovállalkozásokat is beleértve, 632 ezerről 894 ezerre emelkedett. Amennyiben csak a szűkebb értelemben vett kkv-kat vizsgáljuk, számuk 35 400-ról 42 ezerre nőtt. Ez a növekedés azonban egy paradox helyzetet teremtett: miközben több vállalkozás működik, azok gazdasági súlya, vagyis a hozzáadott értékből, az exportból és a beruházásokból való részesedésük aránya egyaránt csökkent.
Ez a jelenség arra utal, hogy a mennyiségi növekedés nem párosult arányos minőségi vagy súlybeli előrelépéssel a gazdaságban. A kkv-szektor, amely alapvetően a gazdaság gerincét képezi, egyre nagyobb számban van jelen, de egyre kisebb mértékben járul hozzá a nemzetgazdaság teljesítményéhez. Ez a trend hosszú távon kihívásokat jelenthet a gazdaság versenyképessége és növekedési potenciálja szempontjából.
A szakértők szerint a probléma gyökere nem csupán a termelékenység hiányában keresendő, és nem orvosolható kizárólag általános pénzügyi támogatásokkal, kedvezményes hitelprogramokkal vagy ingyenes tőkejuttatásokkal. A magyar kkv-szektor rendkívül sokszínű, heterogén képet mutat, amelyben különböző típusú vállalkozások működnek egymás mellett, eltérő kihívásokkal és igényekkel.
A szektoron belül az alábbi főbb csoportok azonosíthatók:Nemzetközi élvonalba tartozó, innovatív cégek: Ezek a kis- és közepes méretű vállalkozások folyamatosan innoválnak és képesek felvenni a versenyt a nemzetközi piacon.Nagyvállalatoktól függő beszállítók: Olyan cégek, amelyek működése nagymértékben függ egy-egy nagyvállalat megrendeléseitől és igényeitől.Hazai piacra berendezkedett mikro- és kisvállalkozások: Ezek a cégek jellemzően a belföldi fogyasztókra és szolgáltatásokra fókuszálnak, ritkábban lépnek ki a nemzetközi színtérre.Tudásintenzív vállalatok: Magyar tulajdonú, de már inkább külföldön működő vállalkozások, amelyek magas hozzáadott értékű szolgáltatásokat vagy termékeket állítanak elő.
Ebből a sokszínűségből adódóan a valódi kérdés nem az, hogy általánosságban hogyan lehetne fejleszteni a kkv-kat, hanem az, hogy az egyes vállalati csoportok pontosan milyen növekedési vagy nemzetköziesedési akadályokkal szembesülnek. Ennek megfelelően a gazdaságpolitikának is célzottabbá kell válnia, speciális eszközökkel kell támogatnia az egyes szegmenseket, hogy azok hatékonyabban tudjanak fejlődni és hozzájárulni a gazdaság teljesítményéhez.
Az Európai Unióban a kkv-k a nem pénzügyi vállalkozások 99,8%-át teszik ki, a foglalkoztatás 65,2%-át biztosítják, és a hozzáadott érték 53,1%-át állítják elő. Magyarországon a vállalkozások és a foglalkoztatottak aránya hasonló képet mutat, 2023-ban a vállalkozások 99,2%-a tartozott a kkv szektorba. Azonban a gazdasági súly csökkenése azt jelzi, hogy a magyar kkv-k hozzájárulása a nemzeti össztermékhez és az exportteljesítményhez elmarad a számukban és foglalkoztatottságukban betöltött szerepüktől, ami további elemzést és célzott intézkedéseket igényel a gazdaságpolitika részéről.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása