Az épületek egyre növekvő digitalizációja és az okosmegoldások elterjedése jelentős mértékben átalakítja a kiberbiztonsági környezetet. A beléptetőrendszerektől a klímaberendezéseken át a liftekig számos hálózatba kapcsolt eszköz potenciális támadási felületet jelent a kiberbűnözők számára. A Savills friss elemzése az ingatlanpiaci szereplők, így a tulajdonosok, bérlők és üzemeltetők számára nyújt útmutatást a hatékony védekezéshez.
A kiberbiztonsági kockázatok egyre inkább a vállalati prioritások élére kerülnek, amit jól mutat a Bank of England felmérése is, mely szerint a megkérdezettek 77 százaléka sorolja a kibertámadásokat a legnehezebben kezelhető veszélyek közé. Ez az arány jelentősen megnőtt a 2014-es alig 10 százalékhoz képest. Az okosépületek, a hálózatba kötött eszközök és rendszerek széles skálájával, radikálisan kiterjesztik a potenciális támadási felületet.
A 2025-ös RICS létesítménygazdálkodási felmérés adatai szerint a válaszadók 27 százaléka számolt be arról, hogy épületüket kibertámadás érte az elmúlt 12 hónapban, ami jelentős emelkedés az egy évvel korábbi 16 százalékhoz képest. Egy korábbi, 2017-es eset is jól szemlélteti a problémát, amikor egy észak-amerikai kaszinó hálózatába egy internetkapcsolattal rendelkező akvárium hőmérséklet- és etetésvezérlő szenzorán keresztül törtek be a támadók. Az eszköz védtelensége révén hátsó ajtóként szolgált a kaszinó teljes rendszeréhez és az ott tárolt adatokhoz.
A mesterséges intelligencia (AI) megjelenése tovább fokozza a kiberkockázatokat, mivel a támadók az AI segítségével gyorsabban fejleszthetnek kártékony kódokat, könnyebben skálázhatják műveleteiket, és a támadásaikat is nehezebben lehet észlelni. Ugyanakkor az AI a védekezés oldalán is hasznos eszközzé válhat, segítve a fenyegetések azonosítását és elhárítását.
A kiberbiztonsági incidensek súlyos anyagi következményekkel járhatnak. Az Egyesült Királyságban az adatvédelmi incidensekért akár 17,5 millió font, vagy a globális árbevétel 4 százalékának megfelelő bírság is kiszabható. Az Európai Unióban az alapvető szolgáltatókat 10 millió eurós, illetve a globális éves árbevétel 2 százalékáig terjedő szankciókkal sújthatják, ami jelentős pénzügyi terhet jelenthet a vállalatok számára.
A Savills szakértői négy kulcsfontosságú területet azonosítottak a kiberkockázatok hatékony kezelésében. Ezek közé tartozik a csatlakoztatott eszközök és rendszerek átfogó feltérképezése, a felelősségi körök egyértelmű tisztázása, a hozzáférés-szabályozás megerősítése, valamint az ellenálló képesség beépítése a működésbe és a szerződésekbe. Az első lépés a rejtett kockázatok feltárása, azaz pontosan tudni kell, milyen eszközök és szoftverek találhatók az ingatlanportfólióban, és hol rejtőzhetnek eddig észrevétlen sérülékenységek.
Az emberi tényező továbbra is az egyik legfontosabb védelmi vonal, ezért a munkatársak képzése elengedhetetlen. Az ingatlanok technológiai rendszereinek felügyelete gyakran szétaprózódik a tulajdonosok, üzemeltetők, integrátorok és beszállítók között, ami akadályozza a teljes infrastruktúrára való rálátást. Ehhez társulnak a korszerű biztonsági vezérlők nélkül tervezett, de azóta hálózatba kapcsolt korábbi rendszerek, melyek kívül esnek a rendszeres frissítési és monitorozási ciklusokon.
A védekezéshez elengedhetetlen a többlépcsős hitelesítés, a jogosultságok pontos szabályozása, az épületfelügyeleti és a vállalati informatikai hálózatok szegmentálása, valamint a beszállítói lánc ellenőrzése. Ez utóbbi magában foglalja a szoftverfrissítési és adattitkosítási kötelezettségek szerződéses rögzítését is. A proaktív megközelítés kulcsfontosságú a potenciális incidensek megelőzésében.
A kiberbiztonsági ellenálló képesség mára az ingatlanok eszközkezelésének alapkérdésévé vált, amely az akvizíciótól a kialakításon át az üzemeltetésig formálja a döntéseket. A bérlők egyre inkább elvárják, hogy az épület a csatlakoztatott eszközök, hálózatok és adatok biztonságát ugyanúgy garantálja, mint az energiahatékonyságot vagy a komfortot. Ez a trend azt jelzi, hogy a kiberbiztonság kiemelt ingatlanpiaci szemponttá vált.
Egyre több tulajdonos rögzíti a kiberbiztonsági követelményeket már a tervezési specifikációkban és a beszállítói szerződésekben, megelőzve ezzel, hogy egy incidens bekövetkezte után, utólag kelljen intézkedni. Ez a proaktív hozzáállás nemcsak a lehetséges károkat csökkenti, hanem hozzájárul az ingatlan értékének és vonzerejének megőrzéséhez is a piacon.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása