Az ingatlanpiac fenntarthatósági törekvései kettős ütemben zajlanak, ahol az irodai szegmens már beépítette a zöldítési költségeket, míg a lakáspiacon ez még nem térül meg üzletileg. Ezt a jelenséget Orosz Tibor, a BAM Group társtulajdonosa emelte ki a Sustainable World 2026 konferencián. A rendezvényen szó esett a nehézipar zöldítéséről és az egyetemi kutatások szerepéről is, amelyek mind a fenntartható jövő építését szolgálják.
Az ingatlanfejlesztésben a fenntartható anyaghasználatot két fő kérdés határozza meg: mit szabad beépíteni és mit érdemes. Az elsőre az EU Green Deal és a kötelező határértékek adnak egyértelmű választ, azonban a legmegfelelőbb anyagok kiválasztásához hiányzik egy egységes uniós döntéstámogató adatbázis vagy jogi iránymutatás. Az irodapiacon a nemzetközi minősítési rendszerek, mint a BREEAM, LEED vagy DGNB, már alapkövetelménynek számítanak. Ezek költségeit a piac beárazza, így a vállalati ESG-stratégiák és az üzleti megtérülés összhangban vannak.
A lakáspiacon azonban ez a mechanizmus még nem működik hatékonyan. A BAM Group tapasztalatai szerint, bár lakóépületeiket is nemzetközi standardok szerint minősíttetik, a beszállítói lánc zöldítésével járó többletköltségek nem hoztak számszerűsíthető üzleti előnyt. A vásárlók jelenleg elsősorban a könnyen értelmezhető paraméterekre, mint a hőtechnikai tulajdonságok és az épület éghajlati alkalmazkodóképessége, fókuszálnak. A beszerzési láncok fenntarthatósága és az anyagfelhasználás környezeti hatásai még kívül esnek a fogyasztói döntési körön, annak ellenére, hogy az irodaházak és lakóépületek anyagfelhasználása 85-90 százalékban megegyezik.
A Sustainable World 2026 konferencia délutáni panelbeszélgetésén a nehézipar zöldítése, a szigorodó ESG-előírások és a tudományos kutatások ipari hasznosítása került fókuszba. A BorsodChem, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és egy deep-tech startup képviselői vitatták meg a szektor előtt álló kihívásokat és technológiai megoldásokat. A BorsodChem például a Sajó folyó vízhozamának kritikus csökkenésére reagálva 2,5 millió eurós beruházással egy régi medencét alakít át esővíz és tisztított ipari vizek gyűjtésére, valamint tartalékképzésre.
A BorsodChem hosszú távú megoldásokat dolgozott ki a vízellátási kockázatok kezelésére, jövő nyáron üzembe lépő rendszerükkel a gyáron belül keringtetett vízzel oldják meg a hűtést, minimalizálva a folyótól való függőséget. Emellett jelentős lépéseket tettek az importkitettség és a szállítási emisszió csökkentése érdekében is. Egy 167 millió eurós beruházással új üzem épült, amely korábban Ázsiából szállított alapanyagokat váltott ki, a benzolt pedig ma már kizárólag vasúton, Európából szerzik be.
A körforgásos gazdaság jegyében sólepárlót is építettek, amely a sós technológiai vizet tisztítja meg és vezeti vissza az elektrolízis folyamatába. Egy használaton kívüli sós medencét pedig az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságával együttműködve madárvédelmi területté alakítottak át, egyedülálló fészkelőhelyet biztosítva egy speciális madárfajnak.
Az ingatlanpiacon az áttörést az hozhatja el, ha a lakóingatlanok szegmensében is kialakul az összhang a fejlesztői tér, az üzleti érdek és a fenntarthatósági törekvések között, hasonlóan a kereskedelmi és irodai ingatlanok piacához. A nehézipari transzformációt az egyetemi kutatás-fejlesztés is aktívan támogatja. A Szegedi Tudományegyetem nemcsak szakembereket képez, hanem egy interdiszciplináris kutatás-fejlesztési és innovációs központon keresztül támogatja az ígéretes ötleteket, például a Virtus Program keretében Proof of Concept pályázatokkal segítve a prototípusok fejlesztését és piaci hasznosítását.
Egy ilyen egyetemi alapkutatásból nőtt ki egy deep-tech startup, amely alacsony hőmérsékletű szén-dioxid-elektrolizáló technológiát fejlesztett ki. Ez a berendezés a felfogott szén-dioxidot szén-monoxiddá alakítja, amely fontos platformvegyület a gyógyszeriparban, a vegyiparban és az acélgyártásban. A technológia idén nyáron sikeresen vizsgázott ipari körülmények között egy osztrák acélműben.
A startup technológiája lehetővé teszi a nagyvállalatok számára, hogy kisebb beruházási kockázattal teszteljék a rendszert saját telephelyükön, mielőtt több tízmillió eurós rendszerek kiépítése mellett döntenének. A kritikus komponenseket egy hollandiai gyártópartner állítja elő, a konténeres modulok sorozatgyártása és értékesítése pedig jövőre indul. Engel Gábor, az eChemicals szakértője szerint egy technológia önmagában attól, hogy környezetbarát, még nem lesz nyereséges; a valódi értéket az jelenti, ha képes ellátásbiztonságot és piaci versenyelőnyt nyújtani a szigorodó szabályozási környezetben.
A szén-dioxid-visszaforgatás az Európai Unió importáru-karbonizációs mechanizmusa (CBAM) miatt komoly gazdasági előnyt jelenthet a vállalatoknak. A startup elsősorban az európai uniós és távol-keleti piacokat célozza meg, ahol kiemelkedő az érdeklődés, míg az Egyesült Államokban a politikai klíma jelenleg kevésbé támogató, bár a hosszú távú trendek ott is az átállást vetítik előre. Mind az ingatlanpiac, mind az ipar zöldülése a piaci mechanizmusok és a szabályozási környezet összehangolását igényli a fenntartható fejlődés érdekében.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása