Józsefváros önkormányzata csütörtökön döntött arról, hogy szigorúbb keretek közé szorítja a rövid távú lakáskiadást, elfogadva a témával kapcsolatos szabályozási koncepciót. A kerület ezzel egy újabb budapesti városrész, amely lépéseket tesz az Airbnb-típusú szálláshelyek működésének korlátozására. A javaslat értelmében a jövőben három különböző szinten – kerületi, lakónegyedi és társasházi – határozzák meg a rövid távú szálláshelyek maximális arányát, figyelembe véve a helyi sajátosságokat és a lakók érdekeit.
Kerületi és lakónegyedi korlátok
A képviselő-testület által megszavazott koncepció szerint kerületi szinten a rövid távú szálláshelyek aránya nem haladhatja meg a 3,5 százalékot. Ez a korlátozás azt jelenti, hogy a jelenleginél több, ilyen típusú szálláshely már nem jöhet létre a kerületben. Új lakások csak abban az esetben válhatnak rövid távú bérleménnyé, ha a kerületi kvóta még nem telítődött, vagyis ha a 3,5 százalékos arányba még belefér az adott ingatlan. Ez a rendelkezés célja, hogy megakadályozza a rövid távú szálláshelyek további túlszaporodását a kerület egész területén.
A szabályozás azonban differenciált megközelítést alkalmaz a kerület egyes részein. A Palotanegyedben és a Corvin negyedben, amelyek kiemelten népszerűek a turisták körében, a tervek szerint még szigorúbb, 5 százalékos korlátot vezetnek be. Ez az intézkedés a leginkább érintett városrészekben igyekszik megőrizni a lakófunkciót és csökkenteni a turizmusból eredő terhelést, biztosítva a helyi lakosok nyugalmát és életminőségét.
Társasházi szabályozás és a lakóközösség szerepe
A kerületi és lakónegyedi korlátokon túl a társasházak szintjén is bevezetnek egy egységes, 20 százalékos arányt. Fontos kiemelni, hogy ezt az arányt nem a lakások darabszámának, hanem azok alapterületének százalékában határozzák meg. Ez a módszer pontosabban tükrözi az ingatlanok tényleges kihasználtságát és a lakóközösségre gyakorolt hatását.
A jövőben új rövid távú szálláshelyek csak a társasház hozzájárulásával nyílhatnának meg. Ez a rendelkezés jelentős jogkört biztosít a lakóközösségeknek abban, hogy beleszólhassanak a házukban történő lakáskiadásba. A már működő szálláshelyek esetében a társasház hozzájárulását mindaddig vélelmezik, amíg a közgyűlés határozatban nem nyilatkozik ennek ellenkezőjéről. Ez azt jelenti, hogy a problémamentesen működő szálláshelyeknek nincs különösebb teendőjük, és tovább folytathatják tevékenységüket.
A koncepció külön foglalkozik azokkal a szálláshelyekkel, amelyek nem tartják tiszteletben a lakóközösség érdekeit. Ezekben az esetekben a társasház közgyűlése dönthet arról, hogy jelzi az önkormányzatnak, miszerint a továbbiakban nem járul hozzá a szálláshely működéséhez. Ennek megfelelően a kerület nem engedélyezné a problémás szálláshely további üzemeltetését, ezzel védelmezve a lakóközösség nyugalmát és érdekeit.
A tervezett szabályozás további eleme, hogy a rövid távú szálláshelyként működő lakás ajtaján kötelező lesz feltüntetni az üzemeltető elérhetőségét. Ez az intézkedés megkönnyíti a kommunikációt a lakók és az üzemeltetők között, és gyorsabb reagálást tesz lehetővé esetleges problémák esetén.
A szabályozás háttere és ütemezése
A szabályozás aktualitását az adja, hogy az év végén lejár a rövid távú szálláshelyek nyilvántartásba vételére vonatkozó moratórium. Az elfogadott javaslat szerint „szükséges a kiszámítható, a lakosok és a szálláskiadók érdekeit is figyelembe vevő szabályozás megalkotása”. Ez a megfogalmazás arra utal, hogy az önkormányzat célja egy olyan keretrendszer létrehozása, amely egyensúlyt teremt a turizmus gazdasági előnyei és a helyi lakosok életminőségének megőrzése között.
A koncepció alapján kialakítandó részletes szabályozást várhatóan októberben fogadják majd el, és a tervek szerint 2027. január elsején léphet hatályba. Ez elegendő időt biztosít az érintetteknek – mind a szálláskiadóknak, mind a társasházaknak – a felkészülésre és az új előírásoknak való megfelelésre.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása