A "Ne féljetek 2.0" elnevezésű rendezvényt tartottak szombaton a budapesti Kossuth téren, melyet a jobboldali nyilvánosság több ismert szereplője szervezett. Az eseményt "közösségi workshopként" és "beszélgetésként" hirdették, de a felszólalások során ellentmondásos üzenetek és belső feszültségek is megmutatkoztak.
A szervezők között szerepelt Huth Gergely, a volt Pesti Srácok főszerkesztője, Horváth Tamás, a Magyar Jelen főszerkesztője, Skrabski Fruzsina, Renge Zsolt volt fideszes önkormányzati képviselőjelölt, valamint a CitizenGo szervezet. A résztvevők száma a szervezők hetekig tartó kampánya ellenére is alacsony maradt, becslések szerint mintegy ezren gyűltek össze a téren.
A rendezvényen a színpadot a Kossuth tér közepéig nyújtották be, de a tömeg sűrűsége a színpaddal szemben is laza volt. A villamosforgalmat sem kellett leállítani, ami a tüntetés nagyságára utalt. Az esemény első részében a Pesti Srácok munkatársai olvasták fel Facebook-posztjaikat, melyekben a magyar társadalom előtt álló nehézségekről és a politikai propagandáról beszéltek.
Dezse-Zelenkai Dóra például arról értekezett, hogy a magyarokat egymás ellen uszítják, és a németek oldalán ismét háborúba rángatták az oroszok ellen. Férje, Dezse Balázs a vagyonvisszaszerzési hivatallal kapcsolatos aggályait fejezte ki, felvetve, hogy a közpénz fogalma "kirekesztő stigmává" vált. Szabó László újbudai fideszes politikus a felelősségvállalás fontosságát hangsúlyozta, kiállva a becsületes jobboldaliak mellett, akik szerinte mások rossz döntései miatt szenvednek el ítéleteket.
Mónus Benjámin a fiatalok nevében a bosszúvágy helyett a tettvágyat és a nemzet egységét sürgette, elutasítva a "mi és ők" retorikát, valamint a szélsőséges gondolkodást. Gondolatait azonban a közönség egy része értetlenkedve fogadta. Ezt követően Huth Gergely a bosszú és az elszámoltatás gondolatát hirdette meg a "quislingek" ellen, majd "hazaárulózásra" buzdította a résztvevőket, mielőtt adakozásra kérte volna fel őket.
Skrabski Fruzsina a "szeretetország" eszméjét hirdette, és Gandhit idézte, megemlítve, hogy a Tisza Párt támogatói közül is hívott ismerősöket, akik azonban nem jöttek el. Az esemény egyik legkiemelkedőbb pillanata Ábrahám Róbert felszólalása volt, akit Skrabski hívott meg. Ábrahám a jobboldalon belüli vitákra hívta fel a figyelmet, utalva Bede Zsolt és Kurucz Dániel közötti feszültségekre, anélkül, hogy nevesítette volna őket.
Ábrahám Róbert kritikusan szólt a "kávéházjobboldalról", amely szerinte nem fog ellenállni a "szivárványos diktatúrának", szemben azokkal a "karcos hangokkal", akiket ma radikálisnak bélyegeznek. Üzenetében hangsúlyozta, hogy nem az ünneplés ideje van, hanem az alázat és a munka, mivel a nemzet "megszállás alatt", a hit "támadás alatt", és az atyák öröksége "felszámolás alatt" áll. Ennek okán elutasította a rendezvény végére tervezett táncos mulatságot, amiért nagy tapsot kapott.
A "Ne féljetek 2.0" rendezvény a korábbi, "Ne féljetek 1.0" esemény folytatásaként került meghirdetésre. Az első demonstrációt még júniusban szervezték Sulyok Tamás akkori köztársasági elnök védelmében, amit Orbán Viktor is népszerűsített. Annak ellenére, hogy Sulyok Tamás azóta már nem tölti be a köztársasági elnöki posztot, a szervezők az első eseményt sikeresnek ítélték, és "magasabb fokozatba kapcsolást" ígértek.
A korábbi várban tartott rendezvényen a szervezők harmincezer résztvevőt jelentettek be, bár a valóságban kevesebben voltak, de egy szűk területen zsúfoltan álltak. A mostani, Kossuth téri esemény szervezői között a Pesti Srácok, a Magyar Jelen, a CitizenGo, valamint fideszes politikusok és a Fideszhez köthető közéleti szereplők domináltak, jelezve, hogy a rendezvény nem a Magyar Péter-féle mozgalomhoz kapcsolódik.
A rendezvény rávilágított a jobboldali nyilvánosságon belüli belső ellentétekre és az üzenetek inkoherenciájára. A "hazaárulózás" és a "szeretetország" gondolatának egyidejű megjelenése, valamint a bosszúvágy és az egységre való felhívás közötti ingadozás egyértelműen érzékelhető volt. Ábrahám Róbert felszólalása különösen élesen mutatta be a jobboldali táboron belüli törésvonalakat, különbséget téve a "kávéházjobboldal" és a "karcos hangok" között.
Az eseményen elhangzott kritikák, melyek a közpénzek kezelését, a propagandát és a politikai döntéseket érintették, a jobboldali közösségen belül is megfogalmazódó elégedetlenséget jelezték. Ábrahám Róbert nyíltan beszélt arról, hogy a belső viták gátolják az összefogást, és rávilágított arra, hogy a "szélsőségesnek" bélyegzett hangok lehetnek azok, akik valóban ellenállnak majd az "önkénynek".
A "Ne féljetek 2.0" rendezvény a jelek szerint nem tudott egységes üzenetet közvetíteni vagy jelentős tömegeket megmozgatni. A felszólalók közötti nézeteltérések és az esemény végére tervezett "táncos mulatság" Ábrahám Róbert általi elutasítása is azt mutatta, hogy a szervezők nem találták meg a közös hangot. A rendezvény inkább a jobboldali közösségen belüli feszültségeket és identitáskeresést tükrözte, mintsem egy koherens, jövőbe mutató mozgalmat.
Horváth Tamás záró megjegyzése, miszerint a Tisza Párt feljelentette a Bűnvadászokat, a jobboldalon belüli további konfliktusokat vetített előre. Az esemény összképe egy "sehova sem tartó kavalkád" benyomását keltette, ahol a különböző szónokok üzenetei nem kapcsolódtak össze egy egységes narratívává, és a meghirdetett célok, mint a "szeretetország" építése, ellentmondásba kerültek a "hazaárulózás" és a bosszúvágy retorikájával.
📰 Forrás: 444 — Eredeti cikk elolvasása