Az ipari ingatlanpiac alapvető átértékelődésen megy keresztül, melynek középpontjában a fenntarthatóság és az energiaköltségek állnak. A nagyvállalati bérlők döntéseit egyre inkább az ESG-szempontok, azaz a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási tényezők, valamint az energiaellátás biztonsága és kiszámíthatósága befolyásolja.
Az Európai Unió szigorodó szabályozással, többek között az épületenergetikai irányelv felülvizsgálatával, ösztönzi az energiahatékony megoldások bevezetését, ami további lendületet ad a zöld ingatlanok iránti keresletnek.
Az INPARK közlése szerint a nagyvállalati bérlők egyre inkább az ESG-szempontok alapján választanak telephelyet, és a fenntarthatósági feltételek hiánya önmagában is kizáró ok lehet. Az elmúlt évek energiapiaci bizonytalanságai miatt a bérlők fokozottan vizsgálják a rendelkezésre álló villamosenergia-kapacitást és az áramárak kiszámíthatóságát.
Albrecht Armand, az INPARK vezérigazgatója szerint az energiaellátás megítélése alapvetően átértékelődött, nehezebb szabad kapacitású befektetési területet találni, és az energiaköltségek súlya jelentősen megnőtt az üzemeltetésben. Ezért a fejlesztők olyan megoldásokat építenek be, amelyek csökkentik a bérlők költségeit és erősítik az ellátásbiztonságot.
Nemzetközi elemzések is alátámasztják, hogy a zöld minősítésű, energiahatékony épületek magasabb bérleti díjat és eladási árat érnek el, stabilabb kihasználtsággal és olcsóbb üzemeltetéssel. Az ipari ingatlanpiacon a fenntarthatóság ma már közvetlen gazdasági kérdés, ahol a bérlő számára az alacsonyabb energiafogyasztás és a kiszámíthatóbb működés jelenti a fő előnyt.
A közép-kelet-európai ipari és logisztikai ingatlanállomány 2026 elejére elérte a 70 millió négyzetmétert, ebből Magyarországon körülbelül 6 millió négyzetméter található. A vezető fejlesztők új projektjeiben a BREEAM vagy a LEED minősítés mára alapelvárássá vált, és ez a tendencia hazánkban is gyorsul. Az INPARK a tervezés során hőszivattyúkat, energiahatékony épületgépészetet és az esővíz helyi hasznosítását is vizsgálja.
Az uniós épületenergetikai irányelv (EPBD) felülvizsgált változata szerint a legrosszabb energetikai teljesítményű nem lakóépületek 16 százalékát 2030-ig, 26 százalékát pedig 2033-ig korszerűsíteni kell. Az irányelv emellett ösztönzi a napelemek telepítését az új és, ahol megvalósítható, a meglévő nem lakóépületeken.
Az uniós napenergia-stratégia szerint a tetőkre szerelt napelemek hosszú távon az EU áramfogyasztásának közel negyedét fedezhetnék, amiben az ipari és logisztikai csarnokok hatalmas tetőfelületei kulcsszerepet játszhatnak. Ez a jelentős potenciál jelenleg nagyrészt kihasználatlan.
Az áramtermelés szerkezete is jelentősen átalakult. Az Ember független energetikai elemzőközpont European Electricity Review 2026 című jelentése szerint 2025-ben a szél- és napenergia együttesen az uniós áramtermelés 30 százalékát adta, ezzel először előzve meg a fosszilis forrásokat, amelyek 29 százalékon álltak. Magyarországon ugyanebben az évben a napenergia már az áramtermelés több mint negyedét biztosította.
A fenntarthatóság és az energiahatékonyság iránti elkötelezettség ma már nem csupán környezetvédelmi szempont, hanem közvetlen gazdasági szükségszerűség az ipari ingatlanpiacon. Az emelkedő energiaköltségek és az ellátás bizonytalansága miatt a vállalatok számára létfontosságúvá vált az energiafüggetlenség és a működési költségek kiszámíthatósága.
Az uniós szabályozás, mint az EPBD, kikényszeríti az épületek energetikai korszerűsítését, ami beruházásokat generál a zöld technológiákba és az épületfelújításokba. A megújuló energiaforrások, különösen a nap- és szélenergia térnyerése, megváltoztatja az energiatermelés struktúráját, és növeli az energiatárolók szerepét a helyben termelt energia hatékonyabb felhasználásában és a csúcsterhelések mérséklésében.
Ez az átalakulás alapjaiban befolyásolja az ingatlanbefektetési döntéseket, az ingatlanok értékét és az ipari létesítmények versenyképességét. Azok a cégek és ingatlanfejlesztők, amelyek proaktívan alkalmazkodnak ezekhez a változásokhoz, hosszú távon versenyelőnyre tehetnek szert.
Az energiatárolók szerepe folyamatosan nő a helyben termelt energia jobb kihasználásában és a csúcsterhelés mérséklésében. Az INPARK például Pátyon és Gyulán egy-egy 700 kilowatt teljesítményű, nagyjából 1400 kilowattóra kapacitású energiatárolót helyezett üzembe, és portfóliójában mintegy 1 megawatt napelemes kapacitás is működik.
A vállalat további napelemek és tárolók telepítését tervezi, hogy növelje a helyben termelt energia arányát. A naperőművek és a tárolók összehangolt működésével a napközbeni termelési többlet később, például az esti órákban is felhasználható, hozzájárulva az energiaellátás stabilitásához.
Az INPARK egyik fő fejlesztési iránya a helyi energia előállítása és hasznosítása. Ez a tendencia arra mutat, hogy a jövő ipari ingatlanjai nem csupán energiafogyasztók, hanem termelők és tárolók is lesznek, hozzájárulva a hálózat stabilitásához és a vállalatok fenntarthatósági céljaihoz.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása