Dél-Koreában a mesterséges intelligencia (AI) szektor robbanásszerű növekedése, különösen a félvezetőiparban, jelentős hatást gyakorol az ingatlanpiacra, felfelé hajtva az árakat. Ez a jelenség komoly politikai kihívást jelent Li Dzsemjong elnök számára, mivel a fiatalabb generációk körében egyre nagyobb az elégedetlenség a megfizethetetlen lakhatás miatt, ahogy arról a Financial Times is beszámolt.
A szöuli agglomeráció, amely az 51 milliós dél-koreai lakosság felének ad otthont, a Deutsche Bank adatai szerint a világ harmadik legdrágább ingatlanpiaca, közvetlenül Hongkong és Zürich mögött. Az elmúlt évtizedben a belvárosi ingatlanok négyzetméterárai több mint a duplájukra nőttek, elérve a mintegy 25 500 dollárt. Ennek egyik fő oka az AI-iparág fellendülése, amely a félvezetőgyártásban dolgozók jövedelmének növekedésén keresztül emeli az ingatlanárakat a Samsung és az SK Hynix gyárainak közelében.
Az ország elnöke a múlt hónapban „ketyegő bombának” nevezte az ingatlanszektort. Figyelmeztetett, hogy a jelenlegi folyamatok évtizedes gazdasági stagnáláshoz vezethetnek, mélyíthetik a társadalmi egyenlőtlenségeket, és tovább ronthatják az amúgy is a világ legalacsonyabbjai közé tartozó termékenységi mutatót.
A kormány többféle eszközzel igyekszik kezelni a kialakult helyzetet. Októberben szigorították a jelzáloghitel-korlátozásokat, majd a múlt hónapban éves szinten mintegy 3 százalékra duplázták meg a lakossági hitelállomány növekedési plafonját, azzal a céllal, hogy támogassák a fiatalok lakáshoz jutását. Emellett bejelentették több mint 230 ezer új lakás felépítését a szöuli agglomerációban, amely a 2030-ig tervezett 1,35 milliós lakásépítési program kiegészítéseként valósul meg.
Az intézkedések azonban vegyes fogadtatásra találtak. A bírálók szerint a hitelezési korlátozások éppen a fiatalok lakásvásárlási esélyeit rontják. Azon ingatlantulajdonosokat sújtó megemelt vagyonadó, akik több ingatlannal rendelkeznek, arra ösztönözte a bérbeadókat, hogy emeljék a bérleti díjakat, vagy maguk költözzenek be a korábban kiadott lakásokba.
A heves ellenállás hatására a kormány végül részben visszavonta az adóintézkedéseket.
A lakhatási problémák politikai szempontból különösen kényes témát jelentenek az elnök és a Demokrata Párt számára. Li Dzsemjong népszerűsége a Gallup Korea legfrissebb felmérése szerint 40 százalékra csökkent, a huszonévesek körében pedig mindössze 25 százalékon áll. A szöuli lakásárak emelkedése már a 2022-es elnökválasztás elvesztésében is jelentős szerepet játszott, ami rávilágít a probléma húsbavágó politikai súlyára.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása