A magyar ingatlanpiacon egyértelmű fordulat jelei mutatkoznak, ahol a vásárlási szándék jelentősen csökkent, miközben az eladási kedv stabil maradt. Ez a változás új egyensúlyt teremt a piacon, ahol most először többen terveznek ingatlant értékesíteni, mint amennyien vásárolni szeretnének. Egy friss, reprezentatív felmérés rávilágít a kialakulóban lévő trendekre, amelyek hosszú távon is befolyásolhatják az árak alakulását és a bérleti piac dinamikáját.
Az ingatlan.com megbízásából a Závecz Research által készített, ezer fős mintán alapuló szeptemberi felmérés adatai szerint a 18-79 éves korosztály mindössze 7,3 százaléka tervez ingatlanvásárlást a következő egy évben. Ez a szám jelentős visszaesést mutat a júniusi 9,7 százalékhoz és a tavaly szeptemberi 10,3 százalékhoz képest. Egy évvel ezelőtt még minden tizedik felnőtt gondolkodott ingatlanvásárláson, idén ősszel azonban már csak minden tizennegyedik.
A vásárlási kedv csökkenése különösen látványos Budapesten és Pest megyében, ahol az ingatlanvásárlást tervezők aránya egy év alatt 13,2 százalékról 7,9 százalékra mérséklődött. Hasonló trend figyelhető meg a 10-300 ezer lakosú városokban is, ahol a mutató 10,5 százalékról 6,6 százalékra esett vissza. Ez a regionális eltérés is aláhúzza a piaci aktivitás gyengülését a nagyobb városokban és azok vonzáskörzetében.
A befektetési célú vásárlások aránya is csökkent a leendő vevők körében. Tavaly szeptemberben még a vásárlást tervezők 18,2 százaléka vett volna befektetési céllal ingatlant, idén ősszel ez az arány 16,5 százalékra mérséklődött. Budapesten és Pest megyében a befektetési célú vásárlók aránya még drasztikusabban, 30 százalékról 23 százalékra csökkent egy év alatt.
A vidéki térségekben a befektetői kedv eltérően alakul: a 10-300 ezer lakosú városokban a vásárlók több mint 21 százaléka lenne befektető, míg a tízezer lakos alatti településeken ez az arány majdnem 11 százalék. Összességében azonban a befektetési célú vásárlások csökkenése is hozzájárul a kereslet általános gyengüléséhez.
Az ingatlanpiac eladói oldalán egészen más kép rajzolódik ki. Az ingatlanukat már árulók vagy egy éven belül eladást tervezők aránya tavaly szeptemberben 7,2 százalék volt, júniusban 7,5 százalék, idén szeptemberben pedig 7,9 százalékra emelkedett. Bár az országos változás nem tekinthető jelentősnek, a három felmérés történetében most először fordult elő, hogy többen vannak az eladói, mint a leendő vásárlói oldalon.
Ez a tendencia különösen hangsúlyos a kistelepüléseken, ahol az eladói arány egy év alatt 7,2 százalékról 12,1 százalékra nőtt. A gyermek nélküli háztartásokban is közel duplájára, 4,6 százalékról 8,6 százalékra emelkedett az eladást tervezők aránya. Ezek a demográfiai és regionális adatok arra utalnak, hogy bizonyos szegmensekben az eladási kényszer vagy szándék erősebben jelentkezik.
Az eladási szándék növekedése és a vásárlási kedv csökkenése együttesen egy olyan piaci környezetet teremt, ahol a kínálat bővül, miközben a kereslet szűkül. Ez a dinamika alapvetően befolyásolja az ingatlanok értékesítésének sebességét és az alkupozíciókat. Az eladók számára nehezebbé válhat a vevőtalálás, míg a vásárlók jobb alkupozícióba kerülhetnek.
Balogh László, az ingatlan.com gazdasági szakértője szerint a gyengülő lakásvásárlási kedv általában erősíti a bérleti piacot. Azok, akik elhalasztják a saját otthon megvásárlását, tovább maradhatnak albérletben, ezzel fenntartva a kiadó lakások iránti keresletet. Ez a jelenség stabilizálhatja, sőt akár emelheti is a bérleti díjakat, különösen a nagyobb városokban.
A kutatási eredmények megerősítik azt, amit a piaci szereplők már a saját bőrükön tapasztalnak: a vevőkből egyre kevesebb van, a kínálat pedig folyamatosan bővül. Ez az új piaci egyensúly jelentősen lassítja az árak emelkedését. A korábbi évek robbanásszerű drágulása után most egy visszafogottabb időszak következhet.
A piac átalakulása nemcsak a vevőket és eladókat érinti, hanem a befektetőket is. A befektetési célú vásárlások csökkenése azt jelzi, hogy a befektetők óvatosabbá váltak, és kevésbé látnak gyors megtérülési lehetőséget az ingatlanpiacon. Ez a trend tovább mérsékelheti a keresletet, különösen a drágább, befektetésre szánt ingatlanok szegmensében.
Az ingatlan.com előrejelzése szerint 2027-ben csupán egyszámjegyű, azaz 10 százalékot el nem érő lakásdrágulásra lehet számítani. Ez az áremelkedési tempó kevesebb mint feleakkora lenne, mint amit az ingatlan.com 2025-ben mért a lakáspiacon. Ez a prognózis jelentős változást jelez a korábbi évekhez képest, amikor a két számjegyű áremelkedés volt a jellemző.
A piac lassulása és az áremelkedés mérséklődése lehetőséget teremthet azoknak a vásárlóknak, akik eddig kivártak, vagy akik számára elérhetetlenné váltak az ingatlanárak. Ugyanakkor az eladóknak fel kell készülniük arra, hogy az ingatlanok értékesítése hosszabb időt vehet igénybe, és az alkupozíciójuk is gyengülhet.
A hivatkozott kutatásokat a Závecz Research készítette 2025 szeptemberében, 2026 júniusában és 2026 szeptemberében, alkalmanként ezer fő online megkérdezésével. A 18-79 éveseket vizsgáló minta nem, életkor, iskolai végzettség és régió szerint reprezentatív. Ezek az adatok megbízható alapot szolgáltatnak a magyar ingatlanpiac aktuális helyzetének és jövőbeli kilátásainak elemzéséhez.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása