Szemerey Samu főépítész gyakran hangsúlyozza, hogy emlékeznünk kell az idei nyár extrém melegére, mert fel kell készülnünk a hasonló időszakokra a jövőben. Ezt az álláspontot támasztja alá egy nemrégiben publikált átfogó felmérés, amelyből kiderül, hogy a hazai nagy társasházakban élők többsége, több mint 60 százaléka, elégedetlen volt otthona nyári klímájával.
Az egyre gyakoribbá váló és hosszabb ideig tartó hőhullámok miatt az egyéni védekezési stratégiák már nem elegendőek. A Másfélfok.hu-n megjelent kutatás szerint a következő nyarak elviseléséhez az épületeket kell felkészíteni megfelelő árnyékolással, okos szellőztetési rendszerekkel és olyan felújításokkal, amelyek a nyári hűtést is figyelembe veszik.
A hőség intenzitásának növekedése és hatása
Mindenki emlékszik az idei nyárra, és arra is, hogy a rendkívüli hőség már nem csupán egy-egy kivételes nap kellemetlensége. Az 1961 és 1990 közötti időszakban átlagosan évi 14-15 olyan nap volt Magyarországon, amikor a hőmérséklet meghaladta a 30 Celsius-fokot. Ezzel szemben a 2021-2025 közötti időszakra ez a szám drasztikusan, 46 fölé emelkedett, miközben a tartós hőhullámok hossza is jelentősen megnőtt.
Annak megértésére, hogy a hőség milyen mértékben jut be az otthonokba és miként élik meg azt az emberek, egy közel 1500 fős, reprezentatív kutatás keretében vizsgálták a jelenséget.
Lakóhelytípus és komfortérzet
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) kutatói, Szagri Dóra és Szalay Zsuzsa rámutattak, hogy a lakóhely típusa alapvetően befolyásolja a nyári komfortérzetet. A családi házakban és a falvakban élők többsége viszonylag elégedett a belső hőmérséklettel, míg a fővárosiak kevesebb mint fele mondhatja el ugyanezt.
A legrosszabb helyzetben a panelépületek és a tízlakásosnál nagyobb társasházak lakói vannak, ahol tízből hatan szenvednek a nyári melegtől. Bár az újabb építésű ingatlanok, valamint a régi, vastag falú vályogházak általában jobban teljesítenek a hőség elleni védekezésben, a sűrű városi beépítés, a kedvezőtlen tájolás és az árnyékolás hiánya jelentősen rontja a helyzetet.
A kutatás eredményei egyértelműen jelzik, hogy a magyar otthonok felkészítése a klímaváltozás hatásaira, különösen a nyári hőségre, sürgető feladat. Az épületek energetikai és komfortszempontú korszerűsítése kulcsfontosságú a lakosság életminőségének megőrzéséhez és a jövőbeli kihívások kezeléséhez.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása