Az előző kormányzat több mint 500 milliárd forint értékű fővárosi irodaház-vásárlásairól született döntés anélkül, hogy a tranzakciókat lebonyolító Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) megtérülési számításokat készített volna az ügyletekről. Ezt a Telex közérdekű adatigénylésére adott MNV-válasz derítette ki, melyre több hírportál is hivatkozott. A több száz milliárdos nagyságrendű ingatlanügyletek, amelyek a Zugló Városközpont, a Dürer Park és a Kopaszi-gát területére tervezett irodakomplexumokat érintették, jelentős vitát váltottak ki a közpénzek felhasználásának átláthatóságával kapcsolatban.
Az MNV álláspontja szerint azért nem készültek náluk megtérülési elemzések, mert az állami vállalatok – mint például a Magyar Posta vagy a MÁV – elhelyezése nem tartozott a jogszabályban előírt feladatai közé. A vagyonkezelő továbbá azzal érvelt, hogy a vásárlásokról nem nyilvános kormányhatározatok születtek, így az esetleges költség-haszon elemzéseket az érintett minisztériumok készíthették el a titkosított előterjesztéseikben. Ez a magyarázat felveti a kérdést, hogy a döntéshozatal során milyen mélységű gazdasági elemzések támasztották alá az ilyen volumenű állami kiadásokat, és miért nem voltak ezek nyilvánosan hozzáférhetők.
Az irodavásárlások ügye akkor került ismét a középpontba, amikor az új kormány idén augusztusban bejelentette, hogy eláll a hét épületből álló Zugló Városközpont megvásárlásától. A zuglói beruházás bruttó 324 milliárd forintos értékű volt, amelyből több mint 300 milliárd forintot már a tavaszi választások előtt kifizettek a beruházónak. Az új kormány a visszalépés nyomán bejelentette, hogy visszaköveteli a már kifizetett összeget, ami további jogi és pénzügyi kérdéseket vet fel az ügylettel kapcsolatban.
A Dürer Park esetében az állam, pontosabban a Szijjártó Péter vezette Külgazdasági és Külügyminisztérium, már a 2022-es választások előtt előszerződött egy titkos kormányhatározatra hivatkozva. Az eredeti szerződést ezt követően folyamatosan módosították, egyre magasabb árat vállalva. A Kopaszi-gáton, a Budapart fejlesztés keretében épült irodaházakra vonatkozóan 2023 áprilisában kötöttek előszerződést nettó 255 milliárd forint értékben, amely végül 252,6 milliárd forint lett. Ezen ügyletek kapcsán is több részletet kifizetett az állam az azóta eltelt időben.
A beruházások gazdasági indokoltságát a korábbi kabinet képviseletében Gulyás Gergely, akkori Miniszterelnökséget vezető miniszter 2024 augusztusában még az irodapiaci négyzetméterárak kedvezőségével védte, hozzátéve, hogy a közpénzek elköltésével kapcsolatos adatok megismerhetők. Ezzel szemben egy, az előző kormányhoz köthető, névtelenséget kérő forrás azt állította a Telexnek, hogy két pénzügyi elemzés is készült a tranzakciókról, amelyeknek az MNV-nél kellene lenniük, és szerinte a vagyonkezelő politikai okokból nem hozza nyilvánosságra ezeket. Az MNV hivatalos válasza azonban egyértelműen cáfolta ezt az állítást, megerősítve, hogy náluk nem végeztek ilyen számításokat, mivel a létesítményekbe olyan állami vállalatok költöztek volna be, amelyek kívül estek a közvetlen hatáskörükön.
Az ingatlanvásárlások összértéke meghaladta az 500 milliárd forintot, egyes források szerint akár 580-600 milliárd forintot is elérhette, ami az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb állami ingatlanügylet-sorozatává teszi ezeket a tranzakciókat. A projektek mögött álló fejlesztők között Balázs Attila (Bayer Construct, Zugló Városközpont), valamint Tiborcz István és Garancsi István érdekeltségei (Dürer Park, Kopaszi-gát) is szerepelnek. Az összesen mintegy 350 ezer négyzetméternyi irodaterület megvásárlása jelentős volumenű állami ingatlanügyletnek számít, amelynek hátterében a megtérülési számítások hiánya komoly kérdéseket vet fel a közpénzek felelős felhasználásával kapcsolatban.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása