Az Országos Urbanisztikai Konferencia plenáris kerekasztalán az ingatlanfejlesztési piacot érintő kihívások és a szabályozási környezet jövője került terítékre. A szakmai párbeszéd során a főépítész markáns véleményt fogalmazott meg a "kiemelő rendeletek" alkalmazásával kapcsolatban, melyek az elmúlt időszakban jelentősen befolyásolták a fejlesztési projekteket. A főépítész a rendeletekkel kapcsolatos diskurzust egy csapat alkoholista leszokásról szóló beszélgetéséhez hasonlította, ezzel is érzékeltetve a helyzet összetettségét és a megoldási javaslatok esetleges ellentmondásosságát.
Az ingatlanfejlesztői szektor képviselői egyöntetűen a kiszámíthatóbb és stabilabb szabályozási környezet megteremtését sürgették. Hangsúlyozták, hogy a hosszú távú beruházásokhoz, mint amilyenek az ingatlanfejlesztések is, elengedhetetlen a jogi és tervezési környezet stabilitása. A gyakori változások, a rendeletek ad hoc jellegű alkalmazása bizonytalanságot szül, ami visszaveti a befektetési kedvet és nehezíti a projektek előkészítését, finanszírozását. A fejlesztők szerint a kiszámíthatóság hiánya nem csupán a magánszektort érinti hátrányosan, hanem az urbanisztikai célok elérését is akadályozza, mivel a tervezett fejlesztések sokszor megrekednek vagy módosulnak a változó szabályok miatt.
Szemerey Samu államtitkár a konferencián arról beszélt, hogy az elmúlt években a hazai fejlesztési piacon alig lehetett valódi piaci viszonyokról beszélni. Ez a megállapítás rávilágít arra, hogy a piaci mechanizmusokat számos külső tényező, például a szabályozási beavatkozások vagy a gazdasági körülmények torzították. Az államtitkár ugyanakkor jelezte, hogy a "kiemelő rendeletek" eszközét a jövőben is megtartaná, de egy más, felülvizsgált logika mentén alkalmazná. Ez arra utal, hogy a kormányzat nem kívánja teljesen elvetni ezt a szabályozási formát, de felismeri annak jelenlegi alkalmazásával járó problémákat, és egy hatékonyabb, átláthatóbb keretrendszer kialakítására törekszik. A cél valószínűleg az lehet, hogy a rendeletek ne a bizonytalanságot erősítsék, hanem valóban a stratégiai fontosságú fejlesztéseket segítsék elő, illeszkedve a hosszabb távú városfejlesztési koncepciókba.
A bérlakásépítés kérdése is kiemelt figyelmet kapott a kerekasztal-beszélgetésen. Az ingatlanfejlesztők egyértelműen jelezték, hogy a jelenlegi gazdasági környezetben, különösen a magas kamatkörnyezet mellett, nem reális elvárás, hogy a magánfejlesztők érdemben beszálljanak új bérlakások építésébe. A magas finanszírozási költségek, a hosszú megtérülési idő és a bérleti piac sajátosságai miatt a bérlakásfejlesztés jelenleg nem vonzó befektetés a magántőke számára. Ez a helyzet komoly kihívást jelent a lakhatási problémák megoldása szempontjából, hiszen a megfizethető bérlakások hiánya egyre égetőbb társadalmi problémává válik. A fejlesztők álláspontja szerint a bérlakásépítés ösztönzéséhez valamilyen formában állami támogatásra vagy kedvezőbb finanszírozási feltételekre lenne szükség, hogy a projektek gazdaságilag is életképessé váljanak.
Összességében az Országos Urbanisztikai Konferencia rávilágított az ingatlanpiacot érintő komplex problémákra, a szabályozás és a piaci realitások közötti feszültségekre. Míg a főépítész kritikus hangon szólt a jelenlegi szabályozási gyakorlatról, addig a fejlesztők konkrét elvárásokat fogalmaztak meg a kiszámíthatóság és a stabilitás iránt. Az államtitkár pedig egyfajta kompromisszumos megoldást vázolt fel a "kiemelő rendeletek" jövőbeli alkalmazásával kapcsolatban. A bérlakásépítés kihívásai pedig tovább árnyalják a képet, jelezve, hogy a fenntartható városfejlesztéshez és a lakhatási problémák kezeléséhez átfogó, minden érintett fél érdekeit figyelembe vevő stratégiai megközelítésre van szükség.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása