Az amerikai Legfelsőbb Bíróság hétfőn engedélyezte a washingtoni Fehér Ház új báltermének és a kapcsolódó létesítményeknek az építését. A testület szűk, 5-4 arányú többséggel hozott döntése felülírta egy alsóbb szintű bíróság korábbi határozatát, amely a felszín feletti munkálatok leállítását rendelte el. Ezzel a határozattal egy műemlékvédelemmel foglalkozó civil szervezet, a National Trust for Historic Preservation által indított per egy fontos szakaszához érkezett, de a jogi vita még nem ért véget.
A Legfelsőbb Bíróság döntése értelmében folytatódhat a 400 millió dolláros projekt, amely egy több mint 8 ezer négyzetméteres bálterem megépítését foglalja magában. A bíróság azzal indokolta határozatát, hogy a peres félnek valószínűsíthetően nincs jogi alapja a kereset benyújtására.
Emellett nemzetbiztonsági szempontokra hivatkozva azt is megállapították, hogy a kormányzat helyrehozhatatlan károkat szenvedne, amennyiben a projektet leállítanák. Ez a határozat felváltja a testület augusztus végén hozott ideiglenes döntését, amely szintén az építkezés folytatását támogatta, biztosítva az építési munkálatok zavartalan menetét.
A jogi eljárást tavaly indította a National Trust for Historic Preservation, miután a Fehér Ház keleti szárnyát lebontották, és megkezdődött az új bálterem építése. A szervezet kifogásolta, hogy a munkálatokhoz nem kérték a Kongresszus jóváhagyását, ami véleményük szerint alkotmányos aggályokat vet fel.
A beadvány kifejezetten az épület földfelszín feletti részének leállítására irányult, azzal érvelve, hogy az jelentős látképi hatással bír a Fehér Házra és annak környezetére. A civil szervezet aggodalma a műemlékvédelem és a történelmi környezet megőrzése köré csoportosult, kiemelve a Fehér Ház egyedi építészeti és kulturális jelentőségét.
A döntés ellenére John Roberts főbíró nyilvánosan határozott ellenvéleményt fogalmazott meg, annak ellenére, hogy korábban aláírta az ideiglenes határozatot. Roberts főbíró szerint az építkezés valószínűleg törvénytelenül zajlik, mivel a Kongresszustól nem kaptak rá felhatalmazást. Hangsúlyozta a Kongresszus teljes körű alkotmányos fennhatóságát Washington és a szövetségi ingatlanok felett. Kiemelte, hogy a washingtoni szövetségi kormányzati területeken tilos építkezni kongresszusi felhatalmazás nélkül, és a mai döntés nem tekinthető győzelemnek a hatalmi ágak szétválasztása szempontjából.
Donald Trump amerikai elnök ezzel szemben örömmel fogadta a döntést, a közösségi médiában "megalapozatlannak" nevezve a pert. Kijelentette, hogy "Amerika aranykorát éljük", és az épület "a legnagyszerűbb lesz Washingtonban", ezzel is aláhúzva a projekt számára tulajdonított jelentőséget. Az elnök azzal érvel, hogy az építkezés nem érint közpénzt, hanem magánfelajánlásokból finanszírozzák, így szerinte nem vonatkozik rá a kongresszusi jóváhagyási kötelezettség.
A Legfelsőbb Bíróság döntése ellenére a jogi csatározás nem ért véget, az ügy alsóbb szintű bíróságokon folytatódik. Ez a folyamat hónapokig, sőt akár évekig is elhúzódhat, ami további bizonytalanságot jelent az építkezés jogi státusza szempontjából.
Eközben az építkezés legfontosabb részei a bíróságra beadott dokumentumok szerint hónapokon belül befejeződhetnek. A jogi értelmezés, miszerint a magánfinanszírozás mentesít a kongresszusi jóváhagyás alól, kulcsfontosságú lesz a további eljárások során. Ez az eset precedenst teremthet a jövőbeli szövetségi ingatlanfejlesztések és a hatalmi ágak közötti viszony szempontjából, befolyásolva a Fehér Ház jövőbeli arculatát és működését.
📰 Forrás: Magyar Hírlap — Eredeti cikk elolvasása