A fűtési szezon küszöbén jelentős változások lépnek életbe a hazai erdőgazdálkodásban, melyek célja a korábbi, ipari szemléletű megközelítés felváltása egy sokkal inkább természetközpontú modellel. Az Élő Környezetért Felelős Minisztérium Természetvédelemért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárságának közleménye szerint szeptember 30-án lejárt a védett és Natura 2000-es területekre vonatkozó fakitermelési moratórium, azonban a jövőben már nem térnek vissza a korábbi, bevételmaximalizálásra fókuszáló gyakorlathoz.
Október elejétől kezdve a tarvágások és az erdőfelújítással járó kitermelések kizárólag szigorú, egyedi felülvizsgálatot követően indulhatnak el. Ez az új szabályozás alapvetően alakítja át az erdőgazdálkodási tevékenységeket az országban, hangsúlyozva a fenntarthatóság és a környezetvédelem fontosságát. A minisztérium tájékoztatása alapján a szükséges faanyagot túlnyomórészt a nem védett, leromlott állapotú vagy idegenhonos fafajokból álló területekről termelik majd ki. Emellett jelentős mértékben támaszkodnak a magánerdő-gazdálkodókra is, akik kulcsszerepet játszhatnak a faellátás biztosításában az új keretek között.
Az elmúlt évtizedekben az állami erdőket elsősorban a gazdasági szempontok, azon belül is a bevételek maximalizálása mentén kezelték. Ez a megközelítés dominált annak ellenére, hogy a hazai erdőterületek 42 százaléka védelem alatt áll. Korábban a védett erdők közel 90 százalékában is vágásos üzemmódban gazdálkodtak, ami gyakran járt együtt a természetes élőhelyek jelentős átalakításával. Az új irányelv élesen szakít ezzel a gyakorlattal, és az erdőket elsődlegesen természeti értékként, ökológiai rendszerként kezeli, melynek megőrzése kiemelt fontosságú.
A nyári aszályos időszakban elrendelt fakitermelési moratórium, amely szeptember 30-án zárult le, kulcsfontosságú szerepet játszott. Megakadályozta a legértékesebb erdőterületeken történő fakitermelést, és egyúttal időt biztosított a teljes erdőgazdálkodási rendszer alapos átalakítására. Ennek eredményeként október 3-a óta egyetlen védett vagy Natura 2000-es területen sem kezdődhet meg semmilyen munka anélkül, hogy az adott erdőrészletet az erdészetek és a nemzeti parkok szakemberei közösen, részletesen át ne vizsgálták volna.
Jelenleg is zajlik egy kiterjedt felülvizsgálati folyamat, amely mintegy 12 ezer erdőrészletet érint országszerte. Ennek az ellenőrzésnek a fő célja, hogy a természetközeli, magas természetességi állapotú erdőkben drasztikusan csökkentsék vagy akár teljesen leállítsák a fakitermelést. Fontos azonban megjegyezni, hogy az örökölt rendszer hiányosságai miatt az összes védett terület azonnali, teljes tehermentesítése egyetlen lépésben még nem valósítható meg.
A reform nem csupán a fakitermelési szabályokat érinti, hanem magában foglalja az állami erdészeti társaságok szervezetének, finanszírozásának, valamint a vonatkozó jogszabályi környezetnek az átalakítását is. A jövőbeni erdőgazdálkodás során kiemelt figyelmet fordítanak az erdők egészségi állapotára, a biodiverzitás megőrzésére, a klímaérzékenységre, valamint a talaj- és vízvédelmi funkciók erősítésére. Ez a holisztikus megközelítés az erdők ökoszisztéma-szolgáltatásait helyezi előtérbe.
A fűtési szezon kezdetével az államnak kettős feladatot kell ellátnia: egyrészt meg kell őriznie az erdővagyont, másrészt biztosítania kell a lakosság tűzifaigényeinek kielégítését. Ez utóbbi különösen nagy kihívást jelent az idei aszályos év miatt, amely jelentősen csökkentette a rendelkezésre álló tűzifakészleteket. Az erdészetek a szociális tűzifaigényeket kezelik elsőként, majd ezt követően teljesítik a lakossági megrendeléseket. Az átláthatóság jegyében a minisztérium ezentúl havonta, térképpel illusztrálva teszi közzé a folyamatban lévő felülvizsgálatok eredményeit, ezzel is tájékoztatva a közvéleményt az erdőgazdálkodás aktuális helyzetéről.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása