Budapest jelentős fejlesztési időszak előtt áll, melynek során nagyszabású projektek valósulhatnak meg a fővárosban. Karácsony Gergely főpolgármester a Portfolio által szervezett Budapest Economic Forum konferencián adott interjújában kiemelte, hogy a beruházások uniós források, állami együttműködés és magántőke bevonásával zajlanak majd. A városvezető szerint Rákosrendező és a Diákváros a következő évek legfontosabb lakhatási fejlesztései közé tartoznak, miközben az építőiparban jelenleg erős verseny és jelentős kapacitások állnak rendelkezésre.
A főpolgármester szerint Budapest következő éveit a klímaadaptáció, a lakhatási projektek, a közlekedési infrastruktúra és az épületenergetikai beruházások határozzák meg. Bár a főváros pénzügyi helyzete továbbra is feszes, az uniós források megérkezése és a kormánnyal kialakított új együttműködés fejlesztési lehetőségeket nyit meg. Karácsony Gergely hangsúlyozta, hogy a városfejlesztés elsődleges célja Budapest felkészítése a klímaváltozásra.
Ez a felkészülés magában foglalja a közösségi közlekedés fejlesztését, a közterületek átalakítását, a lakhatási programokat és az energiahatékonyságot növelő projekteket. A főpolgármester egy intenzív beruházási időszakra figyelmeztetett 2030 végéig, ami rövid távon jelentős terhelést jelenthet a város számára. A tervezett fejlesztések között szerepel a HÉV-ek felújítása, új villamosfejlesztések Budán és Pesten, a 3-as metró északi meghosszabbításának előkészítése, valamint zöldítési és közterület-megújítási programok a pesti Nagykörúton és az alsó rakparton.
A Diákváros fejlesztését alapvetően állami projektként említette Karácsony Gergely, de hangsúlyozta a magántőke bevonásának indokoltságát. Az uniós források felhasználásának egyik módja az volt, hogy ezeket a pénzeket olyan tőkealapokba helyezték, amelyek magántőke bevonásával finanszírozhatnak fejlesztéseket. Az Európai Unió kifejezetten támogatja az ilyen köz- és magánszféra együttműködésén alapuló modelleket.
Rákosrendező esetében a főpolgármester már fővárosi-állami közös projektről beszélt, melynek célja az elmúlt fél évszázad legnagyobb budapesti ingatlanfejlesztésének megvalósítása, szintén magántőke bevonásával. A terület hasznosítása komplex kérdéseket vet fel a lakhatás, közlekedés, zöldfelületek és finanszírozás terén. Az európai finanszírozási logika is a visszatérítendő támogatások, tőkealapok és magántőke bevonásával működő konstrukciók felé mozdul el.
Ennek oka, hogy az uniós források várhatóan nem bővülnek érdemben, miközben a védelmi, technológiai és mesterséges intelligencia beruházások egyre több pénzt igényelnek. Ez a modell lehetővé teszi, hogy a közszféra biztosítsa a szabályozási és infrastrukturális kereteket, míg a magántőke a megvalósításban és finanszírozásban kapjon szerepet a fővárosi ingatlanfejlesztésekben.
Rákosrendező fejlesztése Budapest egyik legfontosabb ingatlanpiaci és lakáspiaci projektjévé válhat, amely jelentős hatással lesz a város lakhatási helyzetére és infrastruktúrájára. A főpolgármester kiemelte, hogy a következő évek nagy fejlesztéseinél számolnak a magántőke bevonásával, különösen a lakhatási és városfejlesztési projektek esetében.
Az építőipari kapacitásokról szólva Karácsony Gergely megjegyezte, hogy a nagyobb közlekedési beruházások, mint a vasút-, HÉV-, metró- és villamosfejlesztések, elsősorban a nagyvállalatok számára jelentenek versenyterepet. Ugyanakkor a kisebb léptékű projektek, például a közterület-megújítások, a kisebb és közepes vállalkozásoknak is komoly lehetőségeket kínálnak. Az építőipar jelenleg "kiéhezett" a megrendelésekre, amire példaként a K-híd felújítására kiírt közbeszerzést hozta fel, ahol kedvező árakat kapott a főváros a jelentős piaci verseny miatt.
Azonban figyelmeztetett arra, hogy ha egyszerre túl sok beruházás indul el, az később felfelé hajthatja a kivitelezési költségeket. A főpolgármester szerint az építőipar szerkezetének átalakulására is szükség van, hogy egészségesebb piaci struktúra alakuljon ki, amelyben a kisebb és közepes cégek nagyobb arányban férhetnek hozzá a megrendelésekhez, csökkentve az ágazat államfüggőségét.
Kiemelten fontosnak nevezte az épületenergetikai beruházásokat, említve a főváros által elindított zöld panelprogramot, melynek első fázisai hamarosan megkezdődhetnek. Egy nagyléptékű épületenergetikai megújulási programra lenne szükség Magyarországon, amely nemcsak a fűtésre, hanem a hűtésre is kiterjed, figyelembe véve a forró nyarak miatt növekvő komfortfenntartási költségeket és az energetikai beruházások javuló megtérülését. Ezen a területen is alkalmazható lenne a visszatérítendő támogatási logika.
Karácsony Gergely az interjúban kitért arra is, hogy Budapest komoly regionális versenyben áll olyan városokkal, mint Bécs, Pozsony, Varsó, Zágrb és Bukarest. Véleménye szerint a főváros veszélyes leszakadási pályára került, részben az elmúlt évek belpolitikai konfliktusai miatt, amelyek elvonták az energiát a nemzetközi versenyképesség kérdéseitől.
Budapest gazdasági szerkezetében a magas hozzáadott értékű szolgáltatások dominálnak, és a város gazdasági súlya országos szinten is kiemelkedő, a GDP mintegy 40 százalékát adja. A főpolgármester úgy véli, a város akkor tudja megőrizni vagy javítani pozícióját, ha világos fejlesztési perspektívát kap. Ebben az olimpiai tervek is szerepet játszhatnak, de csak olyan koncepcióval, amely gazdasági hasznot és fejlesztési többletet termel, nem pedig más közszolgáltatások rovására valósul meg.
Egy esetleges olimpiai koncepció katalizátora lehetne a városfejlesztési, lakhatási, közlekedési és infrastruktúra-beruházásoknak, tovább erősítve Budapest pozícióját a régióban. A jövőbeli fejlesztések tehát nemcsak a város belső működését, hanem nemzetközi versenyképességét is befolyásolják.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása