Borsodbóta, az észak-borsodi régió egyik települése, kettős érzésekkel néz szembe a közelmúltban. A község lakói Gulyás János polgármester váratlan halála miatt gyászolnak, aki negyven éven át vezette a falut. Ezzel egy időben azonban a TeatRom Fesztivál keretében kulturális programok és egy olasz színházi társulat előadása hoz élénkséget és reményt a mélyszegénység sújtotta vidékre.
Gulyás János, Borsodbóta 80 éves polgármestere, 2026. szeptember 6-án hunyt el szívinfarktusban, váratlanul. Negyven éven keresztül, 1986-tól tanácselnökként, majd polgármesterként irányította az egykor 1200, ma 765 lelket számláló települést. Halála mélyen érintette a helyi közösséget, akik nagy tisztelettel emlékeznek rá.
A gyász ellenére a falu a TeatRom Fesztivál egyik helyszíne lett, amely szeptember 22. és 25. között négy csereháti kisközségben zajlik. A fesztivál célja, hogy minőségi színházi és előadó-művészeti élményeket juttasson el a vidéki közösségekhez. A programban helyi tehetségkutató, valamint a bergamói Teatro Tascabile utcaszínházi előadása is szerepel.
A Teatro Tascabile di Bergamo, amelyet Renzo Vescovi alapított 1973-ban, és 2005 óta Tiziana Barbiero művészeti vezető irányít, már Alsóvadászon és Sajókazán is fellépett. Borsodbótán a tehetségkutató után adták elő produkciójukat, majd Szendrőládon zárták a magyarországi sorozatot, mielőtt Bolzanóba utaztak volna.
A TeatRom Fesztivált immár kilencedik éve rendezik meg az UtcaSzAK (Színházi Alkotó Közösség) égisze alatt, Simon Balázs és Molnár-Keresztyén Gabriella vezetésével. Simon Balázs a SPARSE Plus nemzetközi konferencián is bemutatta a fesztivál céljait, hangsúlyozva a minőségi kultúra eljuttatását a hátrányos helyzetű régiókba.
A szervezők jelentős anyagi nehézségekkel küzdenek, mivel az elmúlt években kevés hazai pályázati forráshoz jutottak. Simon Balázs elmondása szerint kölcsönökből és adományokból kénytelenek finanszírozni a programokat, remélve, hogy a tizenhat éve végzett munkájuk eredményeként a jövőben megnyílnak a források.
Borsodbóta egyike azon észak-borsodi településeknek, ahol a mélyszegénység jelentős kihívást jelent. A Királdon harminc éve bezárt szénbánya óta a közmunka maradt a fő foglalkoztatási lehetőség, és sokan elvándorolnak a jobb élet reményében. A falu lakossága az egykori 1200 főről 765-re csökkent.
A helyi közösség azonban gazdag zenei és kulturális hagyományokkal rendelkezik. Számos bótai férfi játszik valamilyen hangszeren, sokan lakodalmakban muzsikálnak. A településről származik többek között Farkas Gábor, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora, valamint Csík Gusztáv világhírű jazz-zongorista lánya, Csík Laura is. A Rajkózenekarban és a Dankó Rádió zenekarában is sok bótai zenész szerepel.
A TeatRom Fesztivál és az ehhez hasonló kezdeményezések kiemelten fontosak a Borsodbótához hasonló, hátrányos helyzetű településeken. A kulturális programok, mint a színházi előadások és a tehetségkutatók, lehetőséget biztosítanak a helyi lakosoknak, különösen a fiataloknak, a kikapcsolódásra, önkifejezésre és a közösségi élményekre. Ezek az események átmenetileg elterelik a figyelmet a mindennapi nehézségekről és reményt adnak.
A fesztivál keretében zajló falfestési projekt, amelyet Kállai András festő- és szobrászművész vezetett, a gyermekek kreativitásának fejlesztését célozza. A művész hangsúlyozta, hogy a vizuális készségek javítása pozitívan hat a többi tantárgyban elért eredményekre is, és segíti a gyerekeket abban, hogy szabadnak érezzék magukat az alkotásban. Ez a megközelítés hozzájárulhat a jövő generációjának fejlődéséhez, függetlenül attól, hogy művészek lesznek-e belőlük.
Gulyás János polgármester halála egy korszak végét jelenti Borsodbóta életében, hiszen ő volt az ország utolsó munkáspárti vezetője. Az ő negyven éves munkája és tekintélye meghatározó volt a falu számára. A november 15-re kiírt választás új fejezetet nyit a település történetében, miközben a közösség a kulturális programokban talál vigaszt és erőt.
A TeatRom Fesztiválhoz hasonló kezdeményezések, amelyek a kulturális élményeket eljuttatják a vidéki, mélyszegénységben élő közösségekhez, hosszú távon hozzájárulhatnak a társadalmi kohézió erősítéséhez és a helyi identitás megőrzéséhez. A művészet és a kultúra befogadása, illetve az abban való aktív részvétel lehetőséget teremt a helyi tehetségek kibontakozására és az életminőség javítására.
A fesztivál szervezőinek anyagi nehézségei rávilágítanak a kulturális projektek finanszírozásának kihívásaira Magyarországon, különösen a hátrányos helyzetű régiókban. A jövőbeli források biztosítása kulcsfontosságú ahhoz, hogy az ilyen értékteremtő programok fenntarthatóvá váljanak és továbbra is támogathassák a rászoruló közösségeket.
Borsodbóta jövője a polgármesteri választás után új irányt vehet, de a közösség ereje és a kultúra iránti fogékonysága alapul szolgálhat a további fejlődéshez. A helyi zenei tehetségek és a művészeti programok által nyújtott inspiráció hozzájárulhat ahhoz, hogy a falu lakói, különösen a fiatalok, megtalálják a boldogulásukat és a közösségben maradjanak.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása