Az osztrák Innovációs, Mobilitási és Infrastrukturális Minisztérium szóvivője hivatalosan cáfolta, hogy Ausztria panaszt nyújtott volna be az Európai Bizottsághoz a paksi fenékküszöb építése miatt. Ez a nyilatkozat ellentmond Magyar Péter korábbi Facebook-bejegyzésének, amely szerint Ausztria Brüsszelben panaszolta be Magyarországot az építkezés kapcsán. Az Európai Bizottság korábban szintén jelezte, hogy nem tudja megerősíteni az osztrák panasz tényét, ezzel is alátámasztva a mostani osztrák álláspontot.
Az osztrák minisztérium szóvivője egyértelműen kijelentette, hogy nem adtak be hivatalos panaszt a fenékküszöb megépítése miatt. Ugyanakkor a Duna Bizottság és az Európai Bizottság közvetlen egyeztetéseket folytat az illetékes magyar hatóságokkal a helyzettel kapcsolatban. Az EU Duna Régió Stratégiájában részt vevő országok képviselői közös álláspontot alakítottak ki, amelyet eljuttattak a magyar kormányhoz.
Ausztria számára rendkívül fontos a Duna hajózhatóságának garantálása, mivel a folyó számos kereskedelmi és ipari központjukat köti össze a nemzetközi kereskedelemmel. Emellett azonban megértik, hogy Magyarországnak alapvető érdeke a vízszint megőrzése, különösen a paksi atomerőmű működése szempontjából. Ezért Ausztria célja egy olyan koordinált megközelítés kialakítása, amely figyelembe veszi a Duna menti összes érintett fél érdekeit.
A paksi fenékküszöb építése haváriára hivatkozva, gyorsított ütemben kezdődött meg, miután az alacsony vízszint miatt a paksi atomerőmű működése veszélybe került. A beruházás a szokványos engedélyeztetési folyamatok nélkül valósult meg, ami kritikákat váltott ki. Normál körülmények között egy ilyen volumenű, a Duna teljes keresztmetszetét érintő beavatkozás előtt kötelező hivatalosan értesíteni a hazai zöldhatóságokat, a szomszédos országokat, a nemzetközi folyami bizottságokat és az Európai Uniót.
Emellett részletes környezeti hatásvizsgálatokat is el kell végezni az ilyen projektek előtt. A magyar kormány azonban veszélyhelyzetnek minősítette a kialakult helyzetet, és a beruházást nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségűnek nyilvánította. Ez a besorolás tette lehetővé a gyorsított eljárást és a szokásos engedélyezési protokollok mellőzését.
A fenékküszöb építésének módja és a lehetséges környezeti hatásai miatt vált ki aggodalmakat. Az Átlátszó korábbi beszámolója szerint az építkezés következtében felgyorsult a víz sodrása az épülő fenékküszöb két fala között, ami a meder jelentős mélyülését és az építmény károsodását okozhatja. Magyar Péter ezeket a sajtóban megjelent információkat "álhíreknek" minősítette.
A helyzet rávilágít a nemzetközi folyókon végzett beavatkozások komplexitására és a nemzetközi együttműködés fontosságára. A Duna mint közös erőforrás kezelése során elengedhetetlen a környezeti szempontok, a hajózhatóság és az energiabiztonság egyensúlyának megteremtése. Ausztria álláspontja is ezt a kiegyensúlyozott megközelítést hangsúlyozza, felismerve mindkét ország jogos érdekeit.
Bár hivatalos osztrák panasz nem érkezett Brüsszelbe, a helyzetet szélesebb körű vizsgálódás és egyeztetések övezik. Az osztrák kormány tájékoztatása szerint ez a folyamat nem egy konkrét panasz, hanem egy átfogóbb párbeszéd része. Magyar Pétert és Vitézy Dávidot is tájékoztatták ezekről a vizsgálódásokról, ami jelzi az ügy politikai és társadalmi súlyát.
A cél egy olyan megoldás megtalálása, amely garantálja a Duna hajózhatóságát, biztosítja a paksi atomerőmű biztonságos működéséhez szükséges vízszintet, és tiszteletben tartja a környezetvédelmi előírásokat. A jövőbeli egyeztetések várhatóan a közös európai érdekek mentén, a Duna menti országok közötti koordinált fellépésre fognak összpontosítani a fenntartható folyóhasználat érdekében.
📰 Forrás: 444 — Eredeti cikk elolvasása