A magyar albérletpiacon egyedülálló helyzet alakult ki: miközben a bérleti díjak emelkedésének üteme jelentősen lassult, a kiadó lakások kínálata ezzel párhuzamosan szűkülni kezdett. Ez a kettős tendencia gyorsabb döntéshozatalra kényszeríti a lakáskeresőket, különösen az egyetemi felvételik közeledtével. Budapesten az átlagos havi bérleti díj jelenleg 260 ezer forint, míg a nagyobb vidéki egyetemvárosokban 200 ezer forint körül mozognak az árak.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és az ingatlan.com közös lakbérindexe szerint júniusban országosan 0,9, a fővárosban pedig 1,1 százalékkal nőttek a bérleti díjak az előző hónaphoz képest. Éves szinten az országos emelkedés 5,2, a budapesti pedig 4,7 százalékos volt, ami a reállakbérek 3,4, illetve 2,9 százalékos növekedését jelenti. Ez a drágulási ütem a 2020-as járványidőszak óta a legvisszafogottabbnak számít, ami elvileg kedvezőbb feltételeket teremthetne a bérlők számára a piacon.
A mérséklődő árdinamika ellenére a kiadó lakások kínálata jelentősen szűkül. Június és július eleje között országosan 2,6, ezen belül Budapesten 3,4 százalékkal csökkent az elérhető ingatlanok száma. Bár országszerte még így is több mint 15 ezer albérlet közül választhatnak a bérlők, a korábbi évekkel ellentétben idén elmaradt a nyár elejére jellemző kínálatbővülés. Ez a szűkülés komoly kihívást jelent a lakáskeresőknek, hiszen csökken a választék és a megfelelő ingatlan megtalálására fordítható idő.
A kínálat szűkülésének fő oka a befektetők csökkenő érdeklődése a lakáskiadás iránt. A lassuló áremelkedés miatt a bérbeadásból származó bruttó hozamok a nagyvárosokban 3,5-4 százalékra mérséklődtek. Emellett az ingatlanok értéknövekedésének lassulása is hozzájárult ahhoz, hogy a piac összességében kevésbé vonzóvá vált a befektetők szemében, mint korábban.
Ez a változás azt eredményezi, hogy kevesebb új lakás kerül a bérleti piacra, és az elmaradó kínálati utánpótlás miatt a kereslet gyorsabban felszívja az elérhető ingatlanokat. A bérlők számára ez azt jelenti, hogy kevesebb idejük marad a döntésre, és nehezebben találnak megfelelő ár-érték arányú albérletet. Különösen a diákok számára jelent ez kihívást a felsőoktatási felvételik időszakában, amikor sokan keresnek új lakhatási lehetőséget.
Az árakat vizsgálva a fővárosban a kiadó lakások havi bérleti díjának középértéke a tavaly nyári 270 ezer forintról 260 ezer forintra mérséklődött. Ezzel párhuzamosan a legolcsóbb és legdrágább kerületek közötti különbség is csökkent, ami kiegyenlítettebb árszínvonalat jelez. A legmagasabb, 350 ezer forintos átlagár a II. és V. kerületet jellemzi, míg a legkedvezőbb díjakkal a XIX., XV., XVIII. és XX. kerületekben találkozhatunk, ahol havonta 210-220 ezer forintot kérnek a tulajdonosok. Fontos megjegyezni, hogy jelenleg nincs olyan budapesti kerület, ahol az átlagos bérleti díj 200 ezer forint alatt maradna, ami a fővárosi lakhatás általános drágulását mutatja.
A vidéki egyetemvárosokban is hasonló tendenciák figyelhetők meg, ahol a bérleti díjak a 200 ezer forintos lélektani határ körül mozognak. Debrecenben 220 ezer, míg Szegeden, Győrben és Veszprémben átlagosan kereken 200 ezer forintba kerül egy albérlet. A legolcsóbb nagy egyetemváros Miskolc, 130 ezer forintos átlaggal, míg a megyeszékhelyek listájának végén Békéscsaba és Szekszárd áll, 115 ezer, illetve 125 ezer forintos középértékkel. Ezek az adatok rávilágítanak a regionális különbségekre és a diákok számára elérhető opciókra.
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint a következő évek kulcskérdése az albérletpiac egyensúlyának fenntartása lesz. Mivel a befektetők számára a piac kevésbé vonzó, az emiatt elmaradó kínálati utánpótlás középtávon hiányt, ezáltal pedig ismételt bérletidíj-emelkedést okozhat. Ez a helyzet hosszú távon fenntarthatatlan, és mind a bérlők, mind a bérbeadók számára bizonytalanságot teremthet, ha nem történik változás.
A fenntartható működéshez megfelelő mennyiségű kiadó lakásra, a bérlők számára kiszámítható díjakra, a tulajdonosoknak pedig előre kalkulálható megtérülésre van szükség. A szakértő szerint ezen a helyzeten egy olyan jól felépített kormányzati bérlakásprogram segíthetne érdemben, amely a bérlők és a bérbeadók érdekeit egyaránt figyelembe veszi. Ennek hiányában a piac egyensúlya könnyen felborulhat, ami további kihívásokat jelenthet a lakhatás terén Magyarországon.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása