A mesterséges intelligencia (MI) térnyerése soha nem látott mértékű adatközpont-építési hullámot indított el a nyugati országokban. Ez a gyors bővülés azonban komoly feszültségeket okoz az építőiparban, mivel éppen akkor szívja el a munkaerőt és az erőforrásokat, amikor a kormányok a lakhatási válság enyhítése érdekében a lakásépítések felpörgetésére törekednek. A jelenség rövid távon kihívásokat teremt, hosszú távon viszont lehetőségeket is tartogathat a gazdaság és az infrastruktúra fejlesztésére.
Nagy technológiai vállalatok, mint az Amazon, a Microsoft, az Alphabet és az Alibaba, az évszázad egyik legnagyobb építési projektjét indították el adatközpontjaikkal. Az Egyesült Államokban mintegy 158 gigawatt, Európában pedig 66 gigawatt adatközpont-kapacitás van tervezési fázisban. Az Apollo Global Management becslése szerint az amerikai hyperscalerek kiadásai 2027 és 2029 között elérhetik a GDP mintegy 3 százalékát, ami jelentős növekedés a három évvel ezelőtti 0,6 százalékhoz képest.
Ez a bővülés ütemében meghaladja a 2000-es évek ingatlanbuborékjának növekedését, és az építőanyagoktól a szakképzett munkaerőig minden erőforrást leköt. A hatalmas beruházások nemcsak az építőanyagok iránti keresletet növelik meg drasztikusan, hanem a speciális tudással rendelkező szakemberek iránti igényt is. Ez a helyzet különösen érzékenyen érinti azokat a régiókat, ahol már eleve szűkös az építőipari kapacitás.
Az építőipari munkaerőhiány nem újkeletű probléma, hanem egy évtizedek óta fennálló tendencia. Tizenöt OECD-országban az építőipari foglalkoztatottság 2025-ben kétmillió fővel maradt el a 2008-as szinttől, miközben a teljes foglalkoztatotti létszám 53 millióval bővült. Az ágazatot a ciklikus jellege miatt tartós munkaerővesztés sújtja, mivel a fellendülések idején nehezen tud dolgozókat toborozni, miközben a reálbérek évtizedek óta csökkennek.
Franciaország példája jól szemlélteti a kialakult feszültségeket. 2025 első kilenc hónapjában 69 milliárd dollárnyi külföldi befektetés érkezett az adatközpont-szektorba, miközben a kormány az éves lakásépítések számát 300 ezerről 400 ezerre kívánja emelni. Ezt a terhelést tovább fokozza a Grand Paris Express közlekedési óriásberuházás és más iparpolitikai célok, miközben az építőipari dolgozók aránya a teljes gazdaságon belül 2008 óta 7,4-ről 6,6 százalékra csökkent. Az Egyesült Államokban az Associated Builders and Contractors becslése szerint mintegy 439 ezer munkás hiányzik a szektorból, és az adatközpont-projektekre átigazoló szakemberek 25-30 százalékkal magasabb bérrel számolhatnak, ami tovább apasztja a lakásépítésekhez szükséges munkaerőt.
Az adatközpont-beruházások helyi gazdasági hatásai jelentősek és összetettek. Ryan Wang, a Yale kutatója kimutatta, hogy egy amerikai megyében 100 megawattnyi üzembe helyezett adatközpont-kapacitás 0,7 százalékkal emeli a lakossági villamosenergia-díjakat a szabályozott piacokon. Ugyanakkor a munkanélküliség 0,7 százalékkal nő, a feldolgozóipari bérek pedig 0,5 százalékkal csökkennek.
A texasi Stargate-beruházás 4,1 gigawattos méretére vetítve a modell a helyi reálbérek 8,3 százalékos zuhanását valószínűsíti. Ezek a hatások rávilágítanak arra, hogy az adatközpontok építése nem csupán a technológiai fejlődésről szól, hanem közvetlen következményekkel jár a helyi közösségekre és a lakosság megélhetésére. Több amerikai település és Pennsylvania állam is korlátozásokat vezetett be az adatközpont-építésekre válaszul ezekre a kihívásokra, felismerve a helyi gazdaságra gyakorolt negatív hatásokat.
Annak ellenére, hogy az adatközpont-építési láz rövid távon feszültségeket okoz, hosszú távon pozitív lehetőségeket is teremthet. A hyperscaler vállalatok által épített kampuszok, ellentétben a bérbeadó cégek létesítményeivel, tartós, jól fizetett technológiai munkahelyeket hozhatnak létre. Észak-Virginia és Dublin is az adatközpont-beruházások révén vált technológiai központtá, mert a helyi vezetés összehangolt stratégiával fejlesztette az energetikát, az infrastruktúrát és az egyetemi képzéseket.
A mesterséges intelligencia által fűtött beruházási hullám politikai lehetőséget is teremt a régóta halogatott energetikai és engedélyezési reformokra. Ennek jele például a 2025-ös, legalább 80 milliárd dolláros amerikai atomreaktor-építési megállapodás. A legfontosabb feladat most az, hogy a kormányok a lakásépítést is bevonják ebbe az egyenletbe. Írország esete intő példa, ahol a technológiai befektetések vonzása könnyebbnek bizonyult, mint az odaérkező munkavállalók elszállásolása.
Rövid távon az adatközpontok, az infrastruktúra és a lakásépítés ugyanazért a munkaerőért verseng. Azonban a hyperscalerek befektetéseit a kormányok elvileg felhasználhatnák az építőipari kapacitások tartós bővítésére és az ambiciózusabb lakásépítési célok megvalósítására. Ehhez azonban átfogó tervezésre és koordinált intézkedésekre van szükség, amelyek figyelembe veszik mind a technológiai fejlődés, mind a társadalmi igények szempontjait.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása