Jelentős potenciál rejlik a jelenleg kihasználatlanul álló pénzügyi forrásokban, amelyekből akár 24 ezer új bérlakás is létrejöhet Magyarországon. Egy friss javaslat szerint a kormány professzionális bérlakáspiacra vonatkozó célkitűzései megvalósíthatók lennének, méghozzá új költségvetési terhek nélkül, sőt, akár jelentős államháztartási többletet is generálva.
A kormányzati elképzelés egyértelmű: egy modern, professzionálisan működő bérlakáspiac kialakítása. Ehhez a célhoz jelentős uniós forrás is rendelkezésre áll, mintegy 550 millió euró, ami megközelítőleg 150 milliárd forintnak felel meg. Ez a tőke már most is elérhető, és a bérlakásépítési program alapját képezhetné. Azonban a források megléte ellenére a megvalósításhoz szükséges konkrét mechanizmus, a részletes kidolgozott terv még hiányzik. Ennek a mechanizmusnak a kidolgozására 2026 végéig van határidő.
A hiányzó mechanizmus pótlására egy átfogó javaslat született, amely három, egymást erősítő pillérre épül. Ezek együttesen biztosíthatnák a bérlakáspiac hatékony és fenntartható fejlesztését. Az első elem egy központi kaucióalap létrehozása. Ez az alap célja, hogy a jelenleg szétszórtan, magánszemélyeknél lévő, jelentős összegű kauciókat egy központosított rendszerbe vonja be. Ezzel a lépéssel a ma "parlagon fekvő" pénzügyi tőke mobilizálhatóvá válna, és befektethető lenne új bérlakások építésébe, anélkül, hogy új állami forrásokat kellene bevonni.
A második kulcsfontosságú eszköz a bérbeadás teljes digitalizálása. Ez magában foglalná a bérleti szerződések, a bérleti díjak kezelésének és az egyéb adminisztratív folyamatok elektronikus úton történő lebonyolítását. A digitalizáció révén a bérlakáspiac átláthatóbbá, hatékonyabbá és megbízhatóbbá válhatna, csökkentve az adminisztrációs terheket, és növelve a bizalmat mind a bérbeadók, mind a bérlők részéről. Ez hozzájárulna egy professzionálisabb és kiszámíthatóbb környezet kialakításához.
A harmadik javasolt pillér egy állami földbank létrehozása és az arra épülő szociális lakásvagyon. Az állami földbank feladata lenne az építésre alkalmas, állami tulajdonú telkek azonosítása és rendelkezésre bocsátása. Ez jelentősen csökkenthetné a bérlakásfejlesztések költségeit, különösen a szociális célú lakások esetében, ahol az elérhető ár kulcsfontosságú. Az állami földbank és az általa támogatott szociális lakásvagyon biztosítaná, hogy a fejlesztések a társadalmi igényeknek megfelelően, célzottan valósuljanak meg, hozzájárulva az elérhető árú lakhatás bővítéséhez.
A javasolt modell szerint ez a három eszköz – a központi kaucióalap, a bérbeadás digitalizációja és az állami földbank – együttesen képes lenne arra, hogy 2036-ig összesen 24 ezer új intézményi bérlakást hozzon létre. Ennek finanszírozása a jelenlegi kaucióállományból és a már rendelkezésre álló uniós tőkéből történne, ami azt jelenti, hogy a programhoz sem új költségvetési forrásra, sem kamattámogatásra nem lenne szükség. Sőt, a számítások szerint tíz év alatt több mint 600 milliárd forint nettó államháztartási többletet eredményezne, ami jelentős pozitív hatással lenne a költségvetésre. Ez a megközelítés tehát nem csupán önfenntartó, hanem hosszú távon gazdasági előnyökkel is járna az állam számára, miközben megoldást kínálna a lakhatási kihívásokra.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása