Pókos Gergely, az OTP Bank Zöld Program Igazgatóságának ügyvezető igazgatója a Sustainable World 2026 konferencián beszélt a zöld hitelezés dinamikus növekedéséről és a regionális energiatárolási megoldások fontosságáról. Kiemelte, hogy a fenntartható gazdasági átmenetet célzó beruházások jelentősen felgyorsultak a kelet-közép-európai és balkáni térségben. A pénzintézet zöld hitelállománya 2026 első félévében több mint 13 százalékkal bővült, ami jól mutatja a megújuló energiaforrások finanszírozásának központi szerepét. A régiós áramhálózati kihívásokra a határátlépő kapacitások és az energiatárolás együttesen kínálhatnak megoldást.
A régióban a zöldenergia-termelő kapacitások rendkívüli mértékben növekedtek az elmúlt időszakban, ahol a naperőművek dominálnak. Ennek ellenére a fosszilis energiahordozók továbbra is lényeges szerepet töltenek be az energiaellátásban. Ipari elemzések szerint a megújuló kapacitások elsősorban a növekvő áramigényt szolgálják ki, de a meglévő fosszilis alapú egységekre még szükség van a rendszer stabilitásának és az összáramigény fedezésének biztosításához. A megújuló energiaforrások integrációja hosszú távú infrastrukturális átalakulást igényel, melynek során a fosszilis kapacitások átmenetileg nélkülözhetetlenek maradnak.
A kiegyenlített energiaköltség (LCOE) mutatói alapján a napenergia a 2020-as évek elejére a legolcsóbb energiaforrássá vált globálisan és regionálisan is, amennyiben rendelkezésre áll. Azonban a napenergia olcsósága relatív, mivel a hálózati integráció, a kiegyenlítő energia biztosítása és a rendszer komplexitásának kezelése jelentős többletköltségekkel jár. Példaként említette a Duna alacsony vízállását, amely miatt a Paksi Atomerőmű termelését csökkenteni kellett. Bár a hazai áramfogyasztás augusztusban mérséklődött, a belföldi termelés nem fedezte az igényeket, rávilágítva a régiós országok tároló- és határátlépő hálózati kapacitásainak bővítésének szükségességére.
A fenntartható gazdasági átmenet felgyorsulása a kelet-közép-európai és balkáni régióban a megújulóenergia-termelés finanszírozásának köszönhető. Az OTP Csoport zöld hitelállományának jelentős növekedése is ezt a tendenciát tükrözi. A globális zöldberuházási volumenek már most is dupláját teszik ki a fosszilis alapú fejlesztéseknek. A vállalati fenntarthatósági jelentéstételről szóló irányelv (CSRD) szerinti banki közzétételek alapján 2025-ben a régiós nagybankok vállalati hitelportfólióján belül a megújuló energiaszektor finanszírozása volt a legmeghatározóbb, kétszer-háromszorosan felülmúlva a hagyományos nehézipari ágazatokat.
A 2050-ig szóló előrejelzések, melyek a nemzeti klímaterveken alapulnak, a megújulóenergia-termelő egységek és a tárolókapacitások folyamatos kiépülését prognosztizálják. A széntüzelésű erőművek kivezetése elkerülhetetlen a nettó zéró kibocsátási célok eléréséhez, bár ez Szerbiában, Bulgáriában és Lengyelországban lényegesen nagyobb strukturális kihívást jelent, mint Magyarországon. A hálózati rugalmasság növelésében az energiatárolási technológiák költségeinek drasztikus csökkenése új lehetőségeket teremtett. Egy kilowattnyi tárolókapacitás kiépítési költsége annyira mérséklődött, hogy már versenyképes alternatívát kínál a hagyományos gázerőművekkel szemben.
Az energiatárolási kapacitások kiépítése kulcsfontosságú, de önmagában nem oldja meg a rendszer összes kihívását. A hálózati rugalmassághoz elengedhetetlen a határátlépő kapacitások bővítése és a diverzifikált erőművi háttér fenntartása. Minél integráltabb egy ország áramellátó rendszere a környező országokéval, annál ellenállóbbá válik a fizikai kihívásokkal szemben, mint például az időjárási anomáliák vagy a termelési ingadozások. Ez a regionális együttműködés és hálózati fejlesztés alapvető a stabil és biztonságos energiaellátás szempontjából.
A zöld hitelezés felpörgése és a banki szektor aktív részvétele a megújuló energiaforrások finanszírozásában azt mutatja, hogy a pénzintézetek felismerik a fenntartható átmenet gazdasági jelentőségét és üzleti potenciálját. A pénzügyi szektor ezen szerepvállalása nélkülözhetetlen a nagyszabású infrastrukturális beruházások megvalósításához, amelyek szükségesek a klímacélok eléréséhez és az energiafüggetlenség növeléséhez. A fosszilis kapacitások átmeneti fenntartása pedig biztosítja a rendszer zavartalan működését a teljes átállásig.
Bulgária az elmúlt két évben a régió úttörőjévé vált az energiatárolás területén, egy jól strukturált állami támogatási rendszernek köszönhetően. Az OTP bolgár leányvállalata, a DSK Bank, kulcsszerepet játszott ezen átmenet finanszírozásában. A gyors kapacitásbővülés közvetlen hatást gyakorolt a bolgár árampiacra: csökkent az átlagos villamosenergia-ár, és a nappali, valamint az éjszakai áram közötti árkülönbség közel 20 százalékkal mérséklődött. Ez a példa bizonyítja, hogy a piaci és technológiai feltételek adottak a gyors átmenethez.
Hasonlóan gyors folyamatok várhatók a közeljövőben Magyarországon, Szerbiában, Horvátországban és Szlovéniában is. Ez érdemben növelheti a régiós áramellátó rendszerek ellenállóképességét és stabilitását. A megújuló energiaforrások térnyerése, az energiatárolás fejlődése és a hálózati integráció erősítése együttesen járul hozzá egy fenntarthatóbb, biztonságosabb és költséghatékonyabb energiarendszer kiépítéséhez a teljes régióban. A hosszú távú cél a nettó zéró kibocsátás elérése, amelyhez a széntüzelésű erőművek fokozatos kivezetése elengedhetetlen.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása