Az Európai Bizottság pozitívan értékelte a magyar kormány által tett intézkedéseket, és javasolta a még befagyasztott, 4,2 milliárd eurós, azaz mintegy 1600 milliárd forintos magyar kohéziós keret teljes felszabadítását. Ez a lépés jelentős előrelépést jelenthet a hazai közlekedési infrastruktúra modernizációjában. A végső döntés meghozatalára az Európai Tanács jogosult.
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a bejelentés kapcsán kiemelte, hogy a felszabaduló forrásból 2029-ig számos nagyszabású fejlesztés valósulhat meg. Ezek között szerepelnek HÉV-felújítások, az M3-as metróvonal meghosszabbítása, elővárosi vasútfejlesztések, valamint vidéki vasútvonalak korszerűsítése.
A miniszter emlékeztetett arra, hogy az eredetileg Magyarországnak járó 6,3 milliárd eurós keretből 2 milliárd euró végleg elveszett. Ennek oka az volt, hogy az előző kormány nem teljesítette időben az uniós antikorrupciós feltételeket. Vitézy Dávid szerint ez az elvesztett összeg két budapesti metróhosszabbítás vagy a Budapest-Belgrád vasútvonal teljes magyar szakaszának árát fedezhette volna.
A most javasolt 4,2 milliárd eurós keret felszabadítása része egy szélesebb körű megállapodásnak. Májusban Magyar Péter miniszterelnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke egyeztetett 16,4 milliárd eurónyi uniós forrás hozzáférhetővé tételének menetrendjéről.
Tervezett fejlesztések és Vitézy Dávid víziója
Vitézy Dávid korábbi nyilatkozataiban hangsúlyozta, hogy a magyar vasútfejlesztés új korszakába lép, véget vetve az elmúlt időszak „vasútrombolásának”. A miniszter szerint a következő években mintegy 1500 milliárd forintnyi uniós forrást kell vasúti és kötöttpályás fejlesztésekre fordítani 2030 végéig. Kiemelte, hogy a kormány közlekedésfejlesztési politikájának fókuszában a vasút áll majd, amennyiben az uniós források hozzáférhetővé válnak.
A tervezett beruházások között számos fővárosi és vidéki projekt szerepel. Budapesten az egyik legfontosabb vállalás az M3-as metró meghosszabbítása Rákospalotáig, Újpest-központtól a Rákospalota-Újpest vasútállomásig. Emellett befejeznék a pesti fonódó villamoshálózatot, és megkezdődne a budai fonódó villamoshálózat déli hosszabbítása is. A fővárosi elővárosi vasút fejlesztése, valamint a Csepel, Ráckeve és Szentendre felé közlekedő HÉV-ek rekonstrukciója szintén kiemelt jelentőségű.
A vidéki vasúti fejlesztések terén is jelentős előrelépések várhatók. A Debrecen-Nyíregyháza vonal alkalmassá tétele 160 kilométer/órás sebességre, valamint a Budapest-Miskolc fővonal Hatvan és Füzesabony közötti szakaszának teljes újjáépítése 160-as, kétvágányú pályává is a tervek között szerepel. Ez utóbbi beruházás akadálymentes peronokat és külön szintű közúti átjárókat is magában foglalna. A győri fővonalon az Almásfüzitő és Komárom közötti szakasz teljes újjáépítése is 160 kilométer/órás sebességre készül, melynek kivitelezésére már eredményes tender is van.
Vitézy Dávid hangsúlyozta a vidéki vasútvonalak felülvizsgálatának fontosságát is, utalva az elmúlt években bezárt vonalakra, amelyek szerinte sok esetben szakmailag nem voltak védhetők. Kiemelte, hogy a vasútfejlesztés nem csupán a fővárosra és az IC-járatokra koncentrál, hanem a vidéki nagyvárosok agglomerációs közlekedésére is, mint például Debrecen, Szeged, Győr vagy Miskolc környékén. A miniszter szerint az egyik legsürgetőbb feladat a vidéken közlekedő, elavult BZ motorvonatok cseréje.
A miniszter arról is beszámolt, hogy Magyarország a 127 mérföldkőből 126-ot már benyújtott, és az Európai Bizottság ellenőrzése októberben kezdődik. A Budapest-Belgrád vasútvonal vonatbefolyásoló rendszerének ellenőrzése sikeresen lezárult, így október elején elindulhat a vonal teljes terheléses tesztje, ami kulcsfontosságú az utasforgalom megindítása előtt.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása