Pókos Gergely, az OTP Bank Zöld Program Igazgatóságának ügyvezető igazgatója a Sustainable World 2026 konferencián a zöld hitelezés felpörgéséről és a regionális energiatárolás fontosságáról beszélt. Kiemelte, hogy a megújuló energiaforrások, különösen a napenergia, a legolcsóbbak lehetnek, amennyiben rendelkezésre állnak. Azonban a stabil energiaellátás biztosításához a kelet-közép-európai és balkáni régióban komplex hálózati megoldásokra és jelentős tárolókapacitásokra van szükség.
Az előadó rámutatott, hogy a fenntartható gazdasági átmenetet célzó beruházások felgyorsultak a kelet-közép-európai és balkáni régióban. Ennek fő motorja a megújulóenergia-termelés finanszírozása, melynek keretében az OTP Csoport zöld hitelállománya 2026 első felében több mint 13 százalékos növekedést mutatott. A régiós adatok szerint a naperőművek játszották a főszerepet a zöldenergia-termelő kapacitások rendkívüli mértékű bővülésében az elmúlt időszakban.
A kiegyenlített energiaköltség (LCOE) mutatói alapján a napenergia a 2020-as évek elejére a legolcsóbb energiaforrássá vált a régióban és globálisan is, amennyiben az rendelkezésre áll. Pókos Gergely ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a napenergia olcsósága relatív, mivel a hálózati integráció, a kiegyenlítő energia biztosítása és a rendszer komplexitásának kezelése jelentős többletköltségekkel jár. A közelmúltbeli Duna alacsony vízállása miatti paksi atomerőművi termeléscsökkentés is rávilágított arra, hogy a régiós országoknak nemcsak tárolókapacitásokra, hanem határátlépő hálózati kapacitásokra is szükségük van.
A beépülő megújuló kapacitások elsősorban a növekvő áramigényt szolgálják ki, miközben a fosszilis energiahordozók szerepe továbbra is jelentős maradt a régióban. Az ipari elemzések szerint a meglévő fosszilis alapú egységekre a rendszer stabilitása és az összáramigény fedezése miatt továbbra is szükség van. A megújuló energiaforrások integrációja nem rövid távú projekt, hanem egy hosszú távú, infrastrukturális átalakulás, amelyben a fosszilis kapacitásokra átmenetileg továbbra is szükség van a növekvő áramigény kielégítéséhez.
A 2050-ig szóló előrejelzések, amelyek a nemzeti klímaterveken alapulnak, a megújulóenergia-termelő egységek és a tárolókapacitások folyamatos kiépülését vetítik előre. Míg a széntüzelésű erőművek kivezetése a nettó zéró kibocsátási pályák értelmében elkerülhetetlen, ez Szerbiában, Bulgáriában és Lengyelországban lényegesen nagyobb strukturális kihívást jelent, mint Magyarországon. Minél integráltabb a magyar áramellátó rendszer a környező országokéval, annál ellenállóbbá válik a fizikai kihívásokkal szemben.
A beruházások finanszírozási oldalát vizsgálva a globális zöldberuházási volumenek már a dupláját teszik ki a fosszilis alapú fejlesztéseknek. A vállalati fenntarthatósági jelentéstételről szóló irányelv (CSRD) szerinti banki közzétételek alapján elvégzett elemzés azt mutatja, hogy 2025-ben a régiós nagybankok vállalati hitelportfólióján belül messze a megújuló energiaszektor finanszírozása volt a legmeghatározóbb. Ez a finanszírozási arány kétszer-háromszorosan meghaladta a hagyományos nehézipari ágazatokat.
Bár a tárolókapacitások kiépítése kulcsfontosságú, önmagában nem oldja meg a rendszer összes kihívását, ehhez a hálózati rugalmassághoz a határátlépő kapacitások bővítésére és a diverzifikált erőművi háttérre is szükség van. Az energiatárolási technológiák költségeinek drasztikus csökkenése új lehetőségeket nyitott meg a hálózati rugalmasság növelésében. Egy kilowattnyi tárolókapacitás kiépítési költsége az elmúlt években olyan mértékben csökkent, hogy az már versenyképes alternatívát nyújt a hagyományos gázerőművekkel szemben.
Bulgária az elmúlt két évben a régió úttörőjévé vált ezen a területen egy jól strukturált állami támogatási rendszernek köszönhetően. Az OTP bolgár leányvállalata, a DSK Bank kulcsszerepet játszott az átmenet finanszírozásában, elősegítve a gyors kapacitásbővülést. Ez a gyors kapacitásbővülés közvetlen hatást gyakorolt a bolgár árampiacra: csökkent az átlagos villamosenergia-ár, és a nappali, valamint az éjszakai áram közötti árkülönbség közel 20 százalékkal mérséklődött.
A bolgár tapasztalatok azt mutatják, hogy a piaci és technológiai feltételek adottak a gyors átmenethez, ami érdemben növelheti a régiós áramellátó rendszerek ellenállóképességét. Hasonlóan gyors folyamatok mehetnek végbe a közeljövőben Magyarországon, Szerbiában, Horvátországban és Szlovéniában is. Ez a regionális együttműködés és a tárolókapacitások bővítése hozzájárulhat a stabilabb és fenntarthatóbb energiaellátáshoz.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása