Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ismét aktívan részt vesz a klímavédelmi kampányban, miközben a világ más részein, például Ugandában és a Kongói Demokratikus Köztársaságban, egy ritka Ebola-törzs okoz súlyos egészségügyi válságot. A szervezet egy magas szintű bizottsága, mely politikusokból és környezetvédőkből tevődik össze, arra szólította fel a WHO-t, hogy hivatalosan is nyilvánítsa a klímaváltozást „nemzetközi jelentőségű közegészségügyi vészhelyzetnek”. Ez a kezdeményezés erősen emlékeztet a 2010-es évekre, amikor a WHO akkori főigazgatója a klímaváltozást a 21. század legfontosabb egészségügyi kihívásának nevezte. Érdemes megjegyezni, hogy nem sokkal ezen kijelentések után tört ki a Covid-19 világjárvány, amely során a WHO felkészültsége és korai reagálása súlyos hiányosságokat mutatott. A kritikus hangok szerint a szervezet úgy tűnik, nem vonta le a megfelelő tanulságokat a korábbi tapasztalatokból.
A WHO bizottságának központi állítása, hogy a klímaváltozás „katasztrofális fenyegetést jelent az emberi egészségre”. Ennek alátámasztására egy Lancet-tanulmány eredményeit hozzák fel, amely szerint Európában a hőség okozta halálesetek száma gyorsan emelkedik, és már eléri az évi 63 ezer főt. Ez az adat szolgál a bizottság érvelésének egyik legfőbb hivatkozási alapjául.
Azonban Bjorn Lomborg, a Copenhagen Consensus elnöke és a Stanford Egyetem kutatója kritikusan szemléli a WHO érvelésének alapjait. Lomborg szerint különös, hogy egy globális egészségügyi vészhelyzetet elsősorban európai adatokra alapoznak, és az általa elvégzett alaposabb vizsgálat során az érvelés nem állja meg a helyét.
A kutató részletesen elemzi a hőség okozta halálozási statisztikákat, rámutatva, hogy a hőség okozta halálozás kockázata Európában 1990 óta valóban 82%-kal nőtt. Ennek ellenére fontos figyelembe venni, hogy a hőhullámok miatti halálozás kockázata jelentősen emelkedik az életkor előrehaladtával, és Európa lakossága az elmúlt évtizedekben drámai mértékben elöregedett. Pontosabban, 1990 óta a 70 év felettiek aránya 78%-kal nőtt a kontinensen. Lomborg következtetése szerint a hőhullámok okozta halálesetek számának növekedését szinte teljes egészében a társadalom demográfiai változása, azaz az elöregedés magyarázza.
A Portfolio.hu cikkében hangsúlyozzák, hogy sem a WHO által hivatkozott tanulmány, sem maga a világszervezet nem említi azt a tényt, hogy globális szinten a hideg sokkal több ember halálát okozza, mint a hőség. Egy 2021-es Lancet-tanulmány, amely szélesebb körű adatokat vizsgált, azt mutatta ki, hogy évente 4,5 millió ember veszti életét a hideg, míg mindössze 500 ezer a hőség következtében. Ez az arány azt jelenti, hogy a hideg kilencszer több halálesetért felelős világszerte, mint a hőség.
Érdemes kiemelni azt is, hogy mind a hideg, mind a hőség okozta halálesetek száma csökkenő tendenciát mutat az elmúlt időszakban. A hideggel összefüggő halálozások évente 0,83%-kal, míg a hőséggel összefüggő halálozások 0,21%-kal csökkentek. Összességében a hőmérséklettel összefüggő halálesetek száma évente 0,51%-kal mérséklődött. Ez a kedvező folyamat részben a növekvő jólétnek, a fejlettebb fűtési és hűtési rendszerek elterjedésének, valamint a korszerűbb, jobban szigetelt lakásoknak köszönhető, amelyek hatékonyabban védenek az extrém hőmérsékletek ellen.
Lomborg kritikája szerint a WHO szelektíven kezeli az egészségügyi adatokat, kizárólag a hőségre fókuszálva, miközben elhanyagolja a sokkal nagyobb problémát jelentő hideg okozta haláleseteket. Különösen aggasztó, hogy a hideg okozta halálesetek ráadásul gyorsabban is csökkennek, mint a hőség okoztaak. A klímavédelmi kampányra való túlzott összpontosítás, különösen a potenciálisan félrevezető vagy hiányos adatokra alapozva, elvonhatja a figyelmet a világ más, sürgetőbb globális egészségügyi kihívásairól, mint például az Ebola elleni hatékonyabb küzdelemről vagy más fertőző betegségek megelőzéséről.
A cikk felveti azt is, hogy a klímapolitikák bevezetése jelentős gazdasági terhekkel járhat, és az energiaárak emelkedéséhez vezethet. Ezáltal a fűtés megfizethetetlenebbé válhat a szegényebb rétegek számára, ami potenciálisan növelheti a hideg okozta halálesetek számát, így éppen ellentétes hatást kiváltva a WHO által deklarált egészségügyi célokkal.
Összefoglalva, a kutató rávilágít, hogy a klímaváltozás „nemzetközi jelentőségű közegészségügyi vészhelyzetnek” való nyilvánítása, a jelenlegi adatok és azok szelektív értelmezése alapján, nem feltétlenül tükrözi a valós egészségügyi kockázatokat. Ez a megközelítés elterelheti a figyelmet a hatékonyabb, arányosabb és átfogóbb megoldások kereséséről, amelyek mind a hőség, mind a hideg okozta halálesetek számának további csökkentését céloznák globálisan.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása