Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója, Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz szerdán Genfben tett nyilatkozatában aggodalmát fejezte ki a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén pusztító ebolajárvány miatt. A főigazgató szerint a jelenlegi járvány a legjobb úton halad afelé, hogy minden idők legtöbb halálesetét okozó ebolajárványává váljon.
A mostani járvány a terjedés ütemével fenyeget, hogy felülmúlja a 2014 és 2016 között Nyugat-Afrikában pusztító ebolajárványt. Az akkori, széles körben ismert járványban több mint 11 300 ember vesztette életét a több mint 28 600 igazolt fertőzött közül. A Kongói Demokratikus Köztársaságban zajló, jelenlegi járványt az eddigi leggyorsabban terjedőnek tartják.
A WHO adatai szerint mindössze néhány hónap leforgása alatt több mint 4300 igazolt fertőzöttből több mint kétezren haltak meg.
A járvány hivatalosan május 15-én tört ki, azonban az egészségügyi hatóságok feltételezése szerint a vírus már hónapokkal korábban, feltehetően februárban felüthette a fejét a régióban. Ez a mostani ebolajárvány több szempontból is eltér a korábbiaktól. A betegséget a ritka Bundibugyo vírusvariáns okozza, amely ellen jelenleg sem védőoltás, sem specifikus kezelés nem áll rendelkezésre.
Ez jelentősen megnehezíti a védekezést és a betegek gyógyítását.
Szakértők rámutattak, hogy a járvány a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén található eldugott településeken, Dél-Szudán, Uganda és Ruanda határai közelében, egy állandó konfliktusok sújtotta övezetben terjed. Ez a földrajzi és társadalmi környezet hozzájárul ahhoz, hogy a vírus sokkal gyorsabban terjed, mint a feltárására és megállítására irányuló nemzetközi és helyi erőfeszítések. A folyamatos konfliktusok akadályozzák az egészségügyi dolgozók hozzáférését a fertőzött területekhez és a lakosság bizalmának kiépítését.
További aggodalomra ad okot, hogy az újabb esetek és halálozások többsége a közösségeken belül marad, és nem jut el róluk értesítés az egészségügyi dolgozókhoz. Ez azt jelenti, hogy sok fertőzött személy nem kap megfelelő orvosi ellátást, és a járvány valós mértéke alulbecsült lehet. A betegek jelentős része, mintegy 70 százaléka otthonában hal meg, ami tovább gyorsítja a vírus terjedését a közösségeken belül, mivel a halottakkal való érintkezés is fertőzésveszélyt jelent.
Ez a jelenség rávilágít a helyi egészségügyi infrastruktúra hiányosságaira és a lakosság egészségügyi ismereteinek fejlesztésének sürgősségére.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása