A MÁV vezetése közleményt adott ki, mely szerint több mint 10 milliárd forintos vagyoni hátrány érte a Volánbuszt, a jelenlegi MÁV Személyszállítási Zrt. jogelődjét. Ez az összeg a 2015 és 2018 között megkötött, gyaníthatóan csalárd szerződésekből ered. A vállalat menedzsmentje a visszaélések észlelését követően azonnal felmondta az érintett megállapodásokat, és azóta is jogi úton igyekszik visszaszerezni az államot megkárosító összeget.
A MÁV-csoport minden lehetséges jogi eszközt megragad a 10 milliárd forintot meghaladó veszteség megtéríttetésére. A társaság teljes mértékben együttműködik a nyomozó hatóságokkal és az ügyészséggel. A folyamatban lévő eljárások érdekeire tekintettel azonban további részleteket nem kívánnak közölni az ügyről.
Az összefoglalóan „Volán-ügy” néven emlegetett eset valójában több, egymással összefüggő büntetőeljárást takar. A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) gyanúja szerint 2015 és 2018 között az állami Volán-társaságok 608 használt autóbuszt szereztek be jelentősen túlárazva. Ezek a beszerzések nem a társaságok gazdasági érdekeit szolgálták, hanem egyéni érdekek alapján történtek.
A buszbeszerzések következtében hozzávetőlegesen tízmilliárd forintos vagyoni hátrány érhette az állami vállalatokat. Az NNI nyomozása egy kecskeméti ingatlan megvásárlására is kiterjed, amely a hatóság szerint további legalább 550 millió forintos kárt okozhatott. Ebben az eljárásban hűtlen kezelés és pénzmosás gyanúját vizsgálják, és eddig nyolc korábbi vállalatvezetőt, illetve üzleti szereplőt hallgattak ki gyanúsítottként.
A nyomozók feltételezése szerint a buszbeszerzésekből és az ingatlanügyletből származó pénzek egy része köztes vállalkozásokon, valamint színlelt kölcsönszerződéseken keresztül kerülhetett az érintettek érdekeltségébe tartozó cégekhez. Ettől elkülönülten a Központi Nyomozó Főügyészség is eljárást folytat. Ez az eljárás a Volánbusz személyszállítási szolgáltatásaihoz és autóbusz-beszerzéseihez kapcsolódó, milliárdos nagyságrendű vesztegetés gyanúja miatt indult.
A főügyészség szeptember közepén több helyszínen tartott kutatást és lefoglalásokat. Ebben az ügyben eddig öt embert hallgattak ki gyanúsítottként. A korrupciós eljárásban Jellinek Dániel és Szivek Norbert egy hónapra történő letartóztatását első fokon elrendelték, ám a döntés a fellebbezések miatt még nem jogerős. Egy harmadik gyanúsított letartóztatását a bíróság elutasította, ketten pedig szabadlábon védekeznek.
Az ügy gyökerei közel egy évtizedre nyúlnak vissza, a gyanús megállapodások a 2015 és 2018 közötti időszakban köttettek. Ezek a jó erkölcsbe ütköző szerződések súlyos anyagi kárt okoztak a cégcsoportnak. A későbbi menedzsment felismerte a visszaéléseket, és azonnal beavatkozott.
A vállalatvezetőség leállította a kifizetéseket, felmondta az érintett szerződéseket, és megtette a szükséges lépéseket. Ezek a lépések vezettek a jelenleg is zajló büntető- és polgári peres eljárások megindításához. A MÁV-csoport célja az államot ért kár teljes megtérítése.
Ez az ügy rávilágít a közpénzek felhasználásának átláthatóságára és az állami vállalatok irányításának integritására. A feltételezett 10 milliárd forintot meghaladó vagyoni hátrány jelentős terhet ró a közösségi forrásokra. Az eset súlyossága miatt több hatóság, köztük az NNI és a Központi Nyomozó Főügyészség is vizsgálódik.
A hűtlen kezelés, pénzmosás és vesztegetés gyanúja komoly jogi következményekkel járhat az érintettek számára. A MÁV-csoport proaktív fellépése a visszaélések azonosításában és kezelésében példát mutathat a felelős vállalatirányításra. A jogi eljárások kimenetele meghatározó lehet a jövőbeni hasonló esetek kezelésében.
Az eljárások jelenleg is nyomozati szakban vannak, ami azt jelenti, hogy a hatósági közlésekben szereplő állítások gyanún alapulnak. Az érintettek büntetőjogi felelősségéről jogerős bírósági ítélet még nem született. A letartóztatásokról szóló döntések sem jogerősek a fellebbezések miatt.
A jogi folyamatok lezárása hosszú időt vehet igénybe, és számos fordulatot tartogathat. Az ügy kimenetele nemcsak a Volánbusz és a MÁV-csoport számára lesz jelentős, hanem szélesebb körben is befolyásolhatja a közlekedési szektorban zajló folyamatokat. A végső ítéletek meghatározzák majd a feltételezett károk megtérítésének mértékét és a felelősök sorsát.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása