Augusztus 26-án, szerdán kezdi meg működését az a parlamenti vizsgálóbizottság, amelynek feladata a Magyar Nemzeti Bank (MNB) működésével összefüggő esetleges visszaélések feltárása. A bizottság felállítását a Tisza Párt frakciója kezdeményezte, vezetője pedig Csőszi Attila, a párt országgyűlési képviselője. Csőszi Attila vasárnap, Facebook-oldalán tette közzé a hírt a testület megalakulásáról és céljairól.
A képviselő a bejelentésben kiemelte, hogy a vizsgálat középpontjában az MNB-alapítványok, különösen a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) gazdálkodása áll. Csőszi Attila szerint több százmilliárd forint közpénz sorsa tisztázatlan, és a bizottság célja, hogy feltárja, kik miatt és hová tűnt ez az összeg, kik húztak belőle hasznot, és mire költötték.
A vizsgálóbizottság több, a sajtóban már korábban is részletesen tárgyalt ügyet is górcső alá vesz majd. Példaként említette a Neumann János Egyetem új campusának és a kapcsolódó tudásvárosnak a fejlesztését. Erre a projektre az állam 144 milliárd forintot biztosított, melyből 127,5 milliárd forintot az MNB-alapítvány vagyonkezelő cége juttatott.
A bizottság emellett foglalkozik majd a májusban bezárt balatonakarattyai MNB-üdülővel és az MNB székházának felújítására fordított milliárdos kiadásokkal is. Fontos megjegyezni, hogy bár ezek az ügyek látványos elemei voltak az MNB pénzköltéseinek, szigorúan véve nem az MNB-alapítvány, hanem maga a jegybank költéseihez tartoznak. Csőszi Attila is jelezte, hogy ezek az összegek kisebbek az MNB-alapítvány vagyonvesztéséhez képest.
A PADME alapítvány vagyonvesztésének egyik legjelentősebb aspektusa a vagyonkezelő kockázatos tőzsdei befektetései. A vagyonkezelő jelentős összegeket fektetett be a svájci Ultima Capital és a lengyel Globe Trade Center nevű tőzsdei cégekbe. Mindkét vállalat értéke azonban jelentősen csökkent a vásárlás óta, ami komoly vagyonvesztést eredményezett az alapítvány számára.
Csőszi Attila ígérete szerint a bizottság munkája során nem csupán a pénzek eltűnésének körülményeit vizsgálják, hanem azt is, kik voltak a döntéshozók, kik profitáltak a tranzakciókból, és pontosan milyen célokra használták fel a közpénzt. A testület célja, hogy a korábbi évek gazdálkodási gyakorlatát átláthatóvá tegye a nyilvánosság számára.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása