Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter nyilvánosságra hozott minisztériumi dokumentumokat az M6-os autópálya egy szakaszának üzemeltetési jogával kapcsolatban. A tárcavezető állítása szerint ezek az iratok azt bizonyítják, hogy elődje, Lázár János egy drágább ajánlatot tevő cégnek adta volna a koncessziót. Az ügy kirobbanása óta éles vita zajlik a felek között, a minisztérium pedig feljelentést is tett túlárazás gyanúja miatt.
Vitézy Dávid egy keddi YouTube-videóban mutatta be az M6-os autópálya üzemeltetési szerződésével kapcsolatos dokumentumokat, amelyek szerinte Lázár János korábbi miniszter döntését támasztják alá. A miniszter állítása szerint Lázár János a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségébe tartozó MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-nek szánta volna az M6-os autópálya Érd és Dunaújváros közötti szakaszának üzemeltetési jogát. Vitézy kiemelte, hogy az MKIF Zrt. 149 milliárd forintos ajánlatot tett volna, míg az autópálya eddigi üzemeltetője, az M6 Duna, ugyanazt a feladatot 44 milliárd forintért vállalta 11 évre. Ez a jelentős, több mint háromszoros árkülönbség vezetett ahhoz, hogy a Közlekedési és Beruházási Minisztérium túlárazás gyanúja miatt feljelentést tett az ügyben.
A miniszter a videóban egy 2025. május 23-án kelt levelet is bemutatott, amelyet az Építési és Közlekedési Minisztérium küldött az MKIF vezérigazgatójának. Ebben a levélben arról tájékoztatták a céget, hogy Lázár János döntésének megfelelően 2026. október 8-án 0 óra 0 perctől az MKIF Zrt. látja el az autópálya említett szakaszának üzemeltetését. Továbbá, Vitézy egy februári feljegyzést is megmutatott, amelyben Lázár elutasította azt a javaslatot, hogy az M6 Duna koncessziós cég továbbra is üzemeltesse az autópálya ezen szakaszát.
Az M6-os autópálya koncessziós ügye a Fidesz-frakció keddi közleményére adott válaszként került ismét a figyelem középpontjába. A Fidesz korábban azt állította, hogy az előző kormány nem hozott döntést az M6-os autópálya koncessziós üzemeltetéséről, és a Vitézy Dávidék által említett "háromszoros túlárazás" szemenszedett hazugság. A volt kormánypárt szerint az autópálya-koncesszió odaítéléséhez vagy módosításához nem szakminiszteri, hanem kormánydöntés szükséges, ilyen azonban az M6 esetében nem született.
A Fidesz-frakció érvelése szerint az ügyben csupán levelezések zajlottak, amelyek a választásokig nem zárultak le. Ebből kifolyólag nem született végleges kormánydöntés, nem történt pénzügyi kötelezettségvállalás, és szerződést sem írtak alá. A frakció továbbá azt is hangsúlyozta, hogy a Vitézy által bemutatott dokumentumok is azt igazolják, hogy nem született végleges kormánydöntés az M6-os autópálya koncessziós ügyében, ezért a miniszter nem is tud ilyen iratot felmutatni. A Fidesz légből kapottnak tartja a 149 milliárd forintos összeget, és szerintük nem világos, milyen műszaki tartalom szerepelt a koncessziós ajánlatokban.
Az M6-os autópálya koncessziós ügye több szempontból is jelentős, és szélesebb körű kérdéseket vet fel a közpénzek felhasználásával kapcsolatban. Egyrészt rávilágít a korábbi kormányzati döntéshozatali mechanizmusok átláthatóságára és jogszerűségére. A vádak szerint egy miniszteri döntés felülírta volna a gazdaságosság elvét, jelentős, több mint százmilliárd forintos többletköltséget okozva az államnak az adófizetők pénzéből.
Másrészt az ügy a közbeszerzések és koncessziók átláthatóságának, valamint a piaci verseny tisztaságának fontosságát hangsúlyozza. Az állami források felhasználásának hatékonysága és a döntések indokoltsága alapvető kérdés, különösen, ha nagy értékű infrastruktúra-fejlesztésekről van szó. A 149 milliárd forintos összeg és a korábbi 44 milliárd forintos ajánlat közötti különbség komoly aggályokat vet fel a közpénzek felhasználásával és a döntések hátterével kapcsolatban. Az ügy felveti a kérdést, hogy milyen szempontok alapján születtek meg a korábbi döntések.
Vitézy Dávid a Fidesz állításaira reagálva Facebook-oldalán is megerősítette, hogy szerinte a bemutatott levél bizonyítja az M6-os autópálya üzemeltetésének megrendelését az MKIF Zrt.-től az előző kormány idején. Az új kormány, amelyet a forrás "Tisza-kormánynak" nevez, jogi kiutat talált a kialakult helyzetből. Megállapították, hogy Lázár Jánosnak nem volt joga egyedül dönteni a megrendelésről, mivel ezt a hatáskört csak Nagy Márton akkori koncesszióért felelős miniszter gyakorolhatta volna.
Erre a jogi értelmezésre hivatkozva a jelenlegi kormány érvénytelennek tekinti a korábbi megrendelést. Ez a lépés potenciálisan megakadályozhatja a drágább koncessziós szerződés életbe lépését, és lehetőséget adhat egy gazdaságosabb, az adófizetők számára kedvezőbb megoldás megtalálására. Az ügyben indított feljelentés további vizsgálatokat vonhat maga után, amelyek tisztázhatják a felelősségi kérdéseket és a döntéshozatal körülményeit, hozzájárulva a közpénzek felhasználásának átláthatóságához.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása