Vitézy Dávid, a közlekedési és beruházás miniszter a közelmúltban egy Facebook-videóban tájékoztatta a nyilvánosságot arról, hogy a kormány megkezdte a korábban megkötött autópálya-koncessziós szerződések átvilágítását. A miniszter kiemelte, hogy a 35 évre szóló, összesen 24 ezer milliárd forintos értékű megállapodásból az elmúlt négy évben már 1024 milliárd forintot fizettek ki a koncessziós társaságnak. Ez az összeg jelentős figyelmet kapott a miniszter nyilatkozatában, rávilágítva a szerződés pénzügyi vonzataira.
A koncessziós szerződést a magyar kormány kötötte meg Szijj László és Mészáros Lőrinc magántőkealapjaival. Ennek keretében a magyar autópályák szinte teljes hálózatának működtetését és fejlesztését átengedték a szerződő feleknek. Ez a megállapodás hosszú távú kötelezettséget jelent az állam számára, és széleskörű feladatokat ruház a koncessziós társaságokra a közúti infrastruktúra fenntartása és bővítése terén.
A miniszter által bejelentett átvilágítás célja, hogy részletesen feltárja ezen megállapodások tartalmát és eddigi végrehajtását.
Vitézy Dávid az eddigi vizsgálatok alapján arról számolt be, hogy az elmúlt négy év során kifizetett 1024 milliárd forintot „brutális, felfoghatatlan számnak” nevezte. Kifejtette, hogy egy valódi koncesszió során a szerződő felek jellemzően kockázatot vállalnak, és befektetett pénzüket a sikeres működés eredményeként nyerik vissza. Ezzel szemben a miniszter szerint a jelenlegi autópálya-koncesszió egy „fejnehéz” konstrukció, amelybe a magyar állam jelentős mennyiségű közpénzt önt.
Ez a megállapítás arra utal, hogy a miniszter megkérdőjelezi a szerződés kockázatmegosztási mechanizmusát és a közpénzek felhasználásának hatékonyságát.
A miniszter kritikájának középpontjában az állt, hogy bár az elmúlt években történtek építkezések, véleménye szerint 1000 milliárd forintnyi műszaki tartalom nem jött létre. Ez a kijelentés arra utal, hogy a kifizetett összegek és a ténylegesen megvalósult fejlesztések között jelentős eltérést lát. Vitézy Dávid ezért a koncessziót valójában nem egy klasszikus koncessziónak, hanem egy „közpénz-kicsatornázási eszköznek” minősítette.
Ez a súlyos megállapítás további vizsgálatok szükségességét veti fel a szerződés gazdasági és műszaki indokoltságával kapcsolatban.
A miniszter végezetül hangsúlyozta, hogy a későbbiekben mélyebb vizsgálatokra van szükség az ügyben. Hozzátette, hogy az Európai Bizottság is folytat egy kötelezettségszegési eljárást ebben az ügyben. Ez az információ rávilágít az autópálya-koncessziók nemzetközi vonatkozásaira és arra, hogy az Európai Unió is figyelemmel kíséri a magyarországi gyakorlatot.
A további vizsgálatok várhatóan részletesebb képet adnak majd a szerződések tartalmáról, a kifizetések jogosságáról és a megvalósult fejlesztésekről.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása