Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a közelmúltban bejelentett Duna-híd kapcsán osztott meg új részleteket a hazai építőipari közbeszerzések jövőjével kapcsolatban. Egy Facebook-videóban kifejtette, hogy a tárca célja a tiszta és átlátható verseny megteremtése a politikai alapú döntések helyett. Ez a szemléletváltás, mint hangsúlyozta, alapvető fontosságú a piaci működés tisztaságának biztosításához, és már konkrét példák is mutatják az új irányvonal érvényesülését.
A miniszter szerint az elmúlt másfél évtizedben kialakult gyakorlat, melyben a megrendelő előre meghatározta a nyertesek körét, ezzel kiszolgálva a kormányközeli tőkésrendszert, nem tartható fenn. Vitézy Dávid egyértelműen szakítani kíván ezzel a módszerrel. Az új megközelítés lényege, hogy a minisztérium nem kíván piacszervezőként fellépni, és nem akarja előre eldönteni a nagy volumenű beruházások sorsát, mivel ez a fajta beavatkozás olyan határátlépést jelentene, amelyet a tárca mindenképpen el kíván kerülni. A cél egy olyan rendszer kialakítása, ahol a piaci szereplők egyenlő feltételek mellett versenyezhetnek, és a legjobb ajánlat nyeri el a munkát, függetlenül a politikai vagy gazdasági háttértől.
Ennek a szemléletváltásnak az egyik első és markáns példája a Gubacsi híd felújítására kiírt közbeszerzési eljárás volt. A tender során a korábbi évekhez képest lényegesen nagyobb és sokszínűbb verseny alakult ki a piaci szereplők között. Hazai és külföldi, kisebb és nagyobb vállalatok egyaránt megmérettették magukat, ami Vitézy Dávid szerint jól mutatja a piaci érdeklődés élénkülését és a bizalom növekedését az átláthatóbb eljárások iránt. A miniszter külön kiemelte, hogy a kiugróan erős verseny a piaci szereplők széles körét vonzotta be, ami hozzájárult a beérkezett ajánlatok minőségének és változatosságának növeléséhez.
A Gubacsi híd tenderének lezárása során is megmutatkozott az új eljárásrend szigorúsága és objektivitása. A legkedvezőbb ajánlatot benyújtó konzorcium, amely egy külföldi és egy magyar cégből állt, egy egyértelmű adminisztratív hiba miatt kizárásra került az eljárásból. Ezt a döntést utóbb a Közbeszerzési Döntőbizottság is helybenhagyta, megerősítve az eljárás jogszerűségét. Ennek következtében a munkát a második helyezett vállalat nyerte el. Ez a cég egy magyar tulajdonú, a piacon régóta jelen lévő, ám korábban inkább kisebb és közepes projekteken dolgozó vállalkozás volt. Ez az eredmény is alátámasztja a miniszter azon állítását, miszerint a minisztérium nem kívánja előre eldönteni a beruházások sorsát, és a tiszta verseny valóban érvényesül.
Érdekes adalék, hogy a harmadik helyen a Budapest–Belgrád-vasútvonal építése révén már hazai referenciákkal rendelkező kínai szereplők végeztek. Ezzel szemben a kormányközeli, úgynevezett NER-hez köthető nagyvállalatok csak mögöttük zártak, ami szintén a verseny tisztaságát és az előzetes befolyásoltság hiányát sugallja. Ez az eredmény, Vitézy Dávid szerint, egyértelműen jelzi, hogy a korábbi gyakorlattal ellentétben most valóban a legjobb és legmegfelelőbb ajánlatot tevő cégek juthatnak szóhoz, függetlenül a politikai kötődésektől.
A tárcavezető elismerte, hogy az építőipar sajátosságai és a szereplők múltbeli összefonódásai miatt a viták és a gyanakvások vélhetően a jövőben sem szűnnek meg teljesen. Azonban hangsúlyozta, hogy az átláthatóság jelenti a legfőbb garanciát a tisztességes működésre. A miniszter kiemelt feladatának tartja, hogy a közbeszerzési eljárások során a minisztérium átláthatóan, megkérdőjelezhetetlenül járjon el. Fontosnak tartja, hogy minden döntésről el lehessen mondani, hogy mit, kit és miért választottak, és ezek a döntések kiállják a jogállamiság és a jogszabályok próbáját.
Vitézy Dávid hozzátette, hogy a szigorú és tiszta eljárásrenddel az esetleges hatósági vizsgálatoknak is elébe kívánnak menni. Ez a proaktív megközelítés azt hivatott biztosítani, hogy a minisztérium által lefolytatott közbeszerzések minden szempontból kifogástalanok legyenek, és ne adjanak alapot semmilyen gyanúnak vagy visszaélésnek. Az új Duna-híd projektje, valamint a jövőbeli nagyszabású infrastrukturális beruházások esetében is ez az elv fogja vezérelni a minisztérium működését, ígérve egy tisztább és versenyképesebb építőipari piacot Magyarországon.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása