Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a közelmúltban a Facebook-oldalán tett közzé részletes információkat, melyek szerint a magyar állam jelentős pénzügyi terhekkel szembesülhet bizonyos autópálya-koncessziós szerződések miatt. A miniszter állítása szerint az úgynevezett háborús beruházási többletköltség-kompenzáció legalább 5000 milliárd forinttal növelte meg azt az összeget, amelyet az államnak kell kifizetnie a koncessziós megállapodások teljes időtartama alatt. Ez a bejelentés komoly aggodalmakat vet fel a közpénzek felhasználásával, a szerződéses kötelezettségek természetével és a gazdasági kockázatok megosztásával kapcsolatban.
A miniszter részletesen kifejtette, hogy a magyar állam és az autópálya-koncessziókat elnyerő vállalatok közötti eredeti megállapodást 2022. május 17-én írták alá. Ezt követően, 2023 decemberében egy jelentős szerződésmódosításra került sor, amelyet Rogán Antal, a korábbi Miniszterelnöki Kabinetiroda egykori minisztere írt alá. A változtatás lényege az volt, hogy az állam átvállalta az építőipari árak emelkedéséből, valamint a kamatlábak növekedéséből eredő többletterhek jelentős részét. A miniszter szerint a módosítás alapját egy veszélyhelyzeti kormányrendelet képezte, amely az ukrajnai háború elhúzódó gazdasági hatásaira hivatkozott. A rendelet indoklása szerint ezek a hatások 2022 második felétől jelentkeztek, előre nem voltak láthatók, és kellő gondossággal sem lehetett velük számolni a szerződéskötés idején. Ez a kompenzációs mechanizmus jelentősen megváltoztatta a felek közötti eredeti kockázatmegosztást.
Vitézy Dávid azonban felhívta a figyelmet a szerződéskötés időpontjának és a háború kezdetének ellentmondására, amely kulcsfontosságú eleme a kritikájának. Oroszország 2022. február 24-én indított támadást Ukrajna ellen, míg az autópálya-koncessziós szerződést csaknem három hónappal később, 2022. május 17-én írták alá. A miniszter hangsúlyozta, hogy egy koncessziós megállapodás alapvető célja és lényege éppen az lenne, hogy az ilyen típusú gazdasági kockázatokat, mint például az építőipari áremelkedések vagy a kamatlábak ingadozása, a szerződött magánpartner viselje. Ehelyett azonban egy olyan konstrukció jött létre, amelyben a kockázatok jelentős részét az állam vállalta magára, ami ellentétes a koncessziós szerződések általános elvével és a piaci mechanizmusokkal.
Az 5000 milliárd forintos becsült többletteher rendkívül jelentős összeget képvisel a magyar költségvetés számára, és hosszú távon befolyásolhatja az ország pénzügyi stabilitását. Vitézy Dávid kritikája szerint a kialakult helyzetben a nyereség a koncessziót elnyerő vállalatoknál, konkrétan a "Mészáros-Szijj duó vállalatánál" maradt, miközben a gazdasági kockázatok nagy részét az állam viseli. A miniszter megfogalmazása szerint, amennyiben bármi veszélyeztette volna ezen vállalatok profitját, az állam azonnal beavatkozott, és magára vállalta a felmerülő kockázatokat. Ez a gyakorlat felveti a kérdést a közpénzek felelős felhasználásával, a magánszektorral kötött megállapodások méltányosságával és az átláthatósággal kapcsolatban. A szerződésmódosítás révén az államra hárított költségek hosszú távon terhelhetik az adófizetőket, és korlátozhatják más állami beruházásokra fordítható forrásokat.
A Tisza-kormány, amelynek Vitézy Dávid is tagja, a koncessziós szerződés átvilágítását követően arra a megállapításra jutott, hogy a megállapodás túlárazott és jogszerűtlen. Ennek értelmében a kormány kezdeményezte a koncessziós szerződés megszüntetését. Ez a lépés azt jelzi, hogy a jelenlegi vezetés felülvizsgálja a korábbi megállapodásokat, és igyekszik orvosolni azokat a problémákat, amelyeket a közpénzek nem megfelelő felhasználásának tekint. A szerződés felmondásának folyamata és annak jogi, valamint pénzügyi következményei a jövőben várhatóan további nyilvános vitákat generálnak majd, és befolyásolhatják a magyar infrastruktúrafejlesztés jövőjét. Az ügy rávilágít a nagy volumenű állami szerződések átláthatóságának, ellenőrizhetőségének és a kockázatmegosztás egyensúlyának fontosságára a hosszú távú gazdasági stabilitás szempontjából.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása