Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter egy konferencián mutatta be a magyar vasút átfogó megújítására vonatkozó terveit, melyek a Baross Gábor Terv részeként 3500 milliárd forintos kötelezettségvállalási kerettel valósulhatnak meg. A program célja a vasúti ágazat szervezeti átalakítása, a járműpark modernizálása és jelentős infrastrukturális fejlesztések végrehajtása országszerte. A miniszter hangsúlyozta, hogy a rendszerváltás óta először jött létre olyan egységes közlekedési tárca, amely az ágazat szinte teljes spektrumát lefedi, a repülőtértől a vasúti és közúti társaságokig.
Vitézy Dávid kritikusan értékelte az elmúlt évek közlekedési ágazati működését, különösen a MÁV korábbi irányítását, amelyet politikai beavatkozások és részérdekek jellemeztek. Elmondása szerint a vasúttársaság működésébe olyan mélységig avatkoztak be, hogy az már a kisebb szerződéseket is érintette, sőt, a MÁV maga is beszámolt jogellenes szerződésekről, amelyek miniszteri utasításra születtek. A miniszter szerint ezen a gyakorlaton változtatni kell, a közösségi közlekedés középpontjába a közérdeknek, a szakmai és mérnöki szempontoknak kell kerülniük.
Az átalakítás egyik kulcseleme a szeptember 1-jén létrehozott Országos Közlekedésszervező Zrt. (OKK), amelyhez a közlekedési megrendelői feladatok kerülnek. Az OKK a következő másfél évben több különálló szakmai egységet is integrál, beleértve a KTI regionális irodáit, valamint a MÁV és a GYSEV szolgáltatástervezési feladatait. Ez a lépés Vitézy szerint tisztábbá teszi a szolgáltatás megrendelőjének és végrehajtójának szerepét.
A magyar vasúti járműpark állapota aggasztó: a MÁV és HÉV járművek átlagéletkora 43 év, az InterCity és HÉV flották esetében pedig megközelíti az 50 évet. A férőhelyek mindössze 32 százalékán van zárt rendszerű mosdó, 46 százalékukban hiányzik a légkondicionáló, és 73 százalékukon nincs digitális utastájékoztató kijelző. A kormány 1,8 milliárd eurónyi, azaz mintegy 640 milliárd forintnyi uniós RRF-forrást tudott megmenteni a járműpark megújítására, melyet az olaszországi Rosco-modellhez hasonló konstrukcióval, a Vonatflotta Zrt. létrehozásával használnak fel.
Jelentős járműbeszerzések várhatók: jövő nyáron forgalomba állhatnak a GYSEV EIB-hitelből készülő új InterCity-szerelvényei a győri, soproni és szombathelyi vonalakon. Még idén közbeszerzést írhatnak ki legalább 35 emeletes, elektromos InterCity-motorvonatra a pécsi, szegedi és miskolci fővonalakra, valamint akkumulátoros motorvonatokat szereznének be Salgótarján, Szekszárd és Baja irányába. A HÉV esetében teljes flottacserét terveznek, új, alacsony padlós, 120 méteres szerelvényekkel Szentendre, Ráckeve és Csepel vonalaira.
Az új rendszer egyik legfontosabb változása, hogy 2030–2031-től az OKK nyílt versenypályázatokat indítana a személyszállítási feladatok üzemeltetésére. Ez azt jelenti, hogy a MÁV-Személyszállításnak piaci körülmények között kell majd versenyeznie a megbízásokért, a szolgáltatás minőségét és költséghatékonyságát helyezve előtérbe.
A miniszter szerint a 2018 és 2022 közötti időszakban a közlekedési megrendelői és tulajdonosi jogok több minisztérium között oszlottak meg, ami a jelenlegi egységes struktúrához képest komoly különbséget jelent. Vitézy Dávid hibának nevezte a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) és a Budapesti Fejlesztési Központ (BFK) korábbi megszüntetését és minisztériumi integrációját. Kiemelte, hogy a minisztériumi működés túlzottan bürokratikussá vált, ami lassította a beruházásokat, és a vasútfejlesztési szakemberek száma is jelentősen csökkent az elmúlt négy évben.
A minisztérium feladata a jövőben elsősorban a stratégiai döntéshozatal és a megvalósíthatósági tanulmányok elkészítéséig tartó szakasz lenne. A konkrét tervezést és kivitelezést a pályaműködtetők, azaz a MÁV és a GYSEV menedzselnék. Ezt a hiányt most egy több mint százfős, MÁV-on belüli beruházói csapattal próbálják pótolni.
A bejelentett programmal lezárulhat a vasútfejlesztések visszaszorításának időszaka, és a vasútfejlesztést a közútfejlesztéssel azonos súlyú területként kezelnék. A szervezeti átalakítások, mint az OKK létrehozása és a beruházásszervezés decentralizálása, a hatékonyság növelését és a szakmai szempontok előtérbe helyezését célozzák. A nyílt versenypályázatok bevezetése a személyszállításban várhatóan javítja a szolgáltatás minőségét és költséghatékonyságát, ösztönözve a versenyt a piacon.
A járműpark megújítása alapvető fontosságú a modern, kényelmes és megbízható vasúti közlekedés biztosításához. A tervezett beszerzések, mint az emeletes InterCityk és az akkumulátoros motorvonatok, hozzájárulnak a fenntarthatóbb és korszerűbb utazási élményhez. A korábban bezárt vagy bezárásra kijelölt vasútvonalak újraértékelése lehetőséget teremt a regionális elérhetőség javítására és a hálózat optimalizálására.
A Baross Gábor Terv keretében biztosított 3500 milliárd forintos keret jelentős lendületet adhat a magyar vasút modernizációjának. Budapesten és az agglomerációban több korábban leállított vagy elakadt beruházás is új lendületet kaphat, mint például a Budai Fonódó déli meghosszabbítása, melynek átadása 2029-re várható. Emellett szerepelnek a tervek között a HÉV- és vasútvonalak összekötése, valamint elővárosi vasúti fejlesztések.
A vidéki nagyvárosok is részesülnek a fejlesztésekből: Debrecenben a nagyállomás rekonstrukciója mellett TramTrain kialakítását vizsgálják, Miskolcon Tiszaújváros és Kazincbarcika felé vizsgálnák a TramTrain-koncepciót. Győrben és Egerben elővárosi vasúti hálózat kialakítása szerepel a tervek között, míg Székesfehérváron intermodális csomópont épülhet. A fővárosi fejlesztések koordinációjára újraindítják a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsát, és egy közös, 50-50 százalékos állami-fővárosi beruházási szervezetet is létrehoznának a projektek összehangolására.
Vitézy Dávid tervei tehát komplex megközelítést jelentenek, amelyek a szervezeti átalakításoktól a járműbeszerzéseken át a regionális és fővárosi infrastrukturális fejlesztésekig terjednek. A következő időszak legfontosabb kérdése az lesz, hogy a bejelentett programokból melyek jutnak el ténylegesen a kivitelezésig és milyen ütemben valósulnak meg a kitűzött célok.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása