Vitézy Dávid, a Közlekedési és Beruházási Minisztérium vezetője vasárnapi bejegyzésében jelentette be, hogy augusztus végével hivatalosan is lezárul a közérdekű vagyonkezelő alapítványok, röviden a kekvák felszámolásának folyamata. A miniszter közlése szerint az alapítványokhoz tartozó jelentős vagyon minden esetben visszakerül az állam tulajdonába. A Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz (KBM) így mintegy 100 milliárd forint értékű vagyon kerül át, ami jelentős lépés az állami kontroll megerősítése felé.
Vitézy Dávid részletesen kifejtette posztjában, hogy az elmúlt bő két hónapban a kormány által kijelölt felszámolóbiztosok vezényelték le az egyes alapítványok átvételét. Ez a komplex folyamat biztosítja, hogy a korábban az alapítványok kezelésében lévő vagyontárgyak és eszközök a megfelelő minisztériumokhoz kerüljenek, amelyek a jövőben átveszik az alapítványok által ellátott közfeladatokat. A Közlekedési és Beruházási Minisztérium konkrétan négy korábbi alapítvány vagyonát és feladatait veszi át ebben a keretben.
A miniszter éles kritikát fogalmazott meg a kekvák eredeti koncepciójával és elnevezésével kapcsolatban. Vitézy szerint már a Fidesz általi létrehozásukkor is őszintébb lett volna, ha „magánérdekű közvagyonkezelő alapítványoknak” nevezik el őket. Ezt azzal indokolta, hogy az alapítványok alapvető célja az volt, hogy teljesen átláthatatlan és ellenőrizhetetlen módon kezeljenek állami pénzeket és vagyont. Kiemelte, hogy a kuratóriumokban szinte kizárólag a kormánypárthoz köthető politikusok foglaltak helyet, ami szerinte egyértelműen a magánérdekek érvényesülését szolgálta a közérdek helyett.
Vitézy Dávid hangsúlyozta, hogy az új rendszer bevezetése ellenére sem lesz olyan közfeladat vagy szolgáltatás, amelynek a minősége romlani fog. Épp ellenkezőleg, a változásokkal párhuzamosan számos, korábban felesleges kifizetőhelyként szolgáló pozíciót számoltak fel. Ez a racionalizálás nem csupán költségmegtakarítást eredményez, hanem jelentős mennyiségű állami vagyon válik újra átláthatóvá és ellenőrizhetővé. Ez a lépés alapvető fontosságú a közpénzekkel való felelősségteljes gazdálkodás és a bizalom helyreállítása szempontjából.
A kekvák megszüntetésének jogi alapjait egy komplex jogalkotási folyamat teremtette meg. A június közepén elfogadott Alaptörvény-módosítás készítette elő a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok felszámolását. Ennek a módosításnak a technikai részleteit egy később megszavazott uniós törvénycsomag tartalmazta, amely pontosította a végrehajtás módját. Az Alaptörvény-módosítással kimondták, hogy a kekvák alapítói jogait az állam gyakorolja, és az államnak joga van akár meg is szüntetni ezeket az alapítványokat. Fontos rendelkezés, hogy ebben az esetben az államtól kapott vagyon visszaszáll az államra, biztosítva a közvagyon integritását. Az alapítványok átszervezését és átvilágítását azóta már meg is kezdték, ami a teljes folyamat kulcsfontosságú része.
Érdemes megemlíteni, hogy a kekvák körüli viták és a felszámolási folyamat előzményeként Magyar Péter korábban felszólította az alapítványok kuratóriumait. Felszólításában arra kérte őket, hogy augusztus 31-ig semmilyen fontos döntést ne hozzanak az alapítványok vagyonát érintően. Ez a felhívás a vagyonkezelés átláthatóságának megőrzésére és a potenciális visszaélések megelőzésére irányult a vagyon visszavételének időszakában.
Összességében Vitézy Dávid bejelentése egy hosszúra nyúlt, jelentős politikai és gazdasági súlyú folyamat végéhez érkezését jelzi. Az állami vagyon visszavétele a kekváktól és a közfeladatok ellátásának új, átláthatóbb keretek közé helyezése a kormányzati célok között kiemelt szerepet kapott. A Közlekedési és Beruházási Minisztérium által visszavett 100 milliárd forintos vagyon csupán egy része annak a teljes összegnek, amely az államhoz kerül vissza a közérdekű vagyonkezelő alapítványok felszámolásával.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása