Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium jelentős változásokat jelentett be a magyar felsőoktatási intézményeket fenntartó KEKVA-alapítványok élén. Szinte a teljes kuratóriumi és felügyelőbizottsági vezetés megújul, elsődleges feladatuk pedig a szervezetek megszüntetésének levezénylése lesz. A tárca célja a jelenlegi modell felszámolásával az egyetemi autonómia visszaállítása és egy átláthatóbb működési rendszer létrehozása 2026 őszéig.
A kuratóriumi és felügyelőbizottsági pozíciókra kiírt pályázatra a rövid határidő ellenére is több mint 1200-an jelentkeztek. Ezek közül 660 pályázat bizonyult formai és tartalmi szempontból is érvényesnek, ami a jelentkezők magas érdeklődését mutatja. A kiválasztási folyamat végén összesen 168 tisztség betöltéséről született döntés, ami a testületi tagság 98 százalékos cseréjét jelenti, ezzel gyakorlatilag teljesen új vezetés kerül az alapítványok élére. A végső miniszteri döntést gondos előkészítés előzte meg, mely magában foglalta a felsőoktatási intézmények szenátusainak véleményezését, valamint az Állami Számvevőszék által elvégzett feddhetetlenségi vizsgálatot. Az új tagok kiválasztásánál kiemelt szempont volt, hogy a felsőoktatási szakemberek mellett jogi és pénzügyi területen jártas szakértők is helyet kapjanak, biztosítva a sokoldalú szakértelmet. Az esetleges összeférhetetlenségi ügyek kivizsgálásáért az Integritás Hatóság felel.
A megszüntetés előtt álló KEKVA-alapítványok alapító okiratait jelenleg is módosítják. Ennek lényege, hogy a kuratóriumok jogköreit a törvényi minimumra csökkentik, a legfontosabb döntési jogosultságok pedig visszakerülnek az alapítói jogok gyakorlójához. Az újonnan felállt kuratóriumok elsődleges feladata az alapítványok átvilágításához szükséges adatszolgáltatás biztosítása, valamint a szervezetek felszámolásával kapcsolatos teendők elvégzése lesz. Ezzel párhuzamosan megkezdődött az egyetemek alapító okiratainak, valamint szervezeti és működési szabályzatainak felülvizsgálata is, előkészítve a terepet a jövőbeni változásoknak.
A felsőoktatási intézményeket fenntartó KEKVA-alapítványok rendszere korábban jelentős kritikákat kapott, különösen az egyetemi autonómia és az átláthatóság hiánya miatt. Az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképeségi Eszközéhez (RRF) kapcsolódó feltételek teljesítése is sürgetővé tette a modell felülvizsgálatát és átalakítását. A minisztérium deklarált célja a jelenlegi modell felszámolásával az, hogy az egyetemek visszakapják intézményi önállóságukat. Emellett egy új, átláthatóbb működési rendszert alakítsanak ki, mely a felsőoktatási szereplők széles körű bevonásával valósul meg.
A vezetés szinte teljes cseréje és az alapító okiratok módosítása alapvető strukturális változást hoz az alapítványok működésében és a felsőoktatás irányításában. A kuratóriumok jogköreinek törvényi minimumra csökkentése és a legfontosabb döntési jogosultságok visszakerülése az alapítói jogok gyakorlójához jelentős hatalom-átrendeződést jelent. Ez a lépés nem csupán az alapítványok felszámolását készíti elő, hanem egyúttal megteremti a feltételeket egy új, az egyetemek számára nagyobb intézményi önállóságot biztosító modell bevezetéséhez. Az Állami Számvevőszék és az Integritás Hatóság bevonása a feddhetetlenségi és összeférhetetlenségi vizsgálatokba az átláthatóság és a megbízhatóság növelését szolgálja, erősítve a közbizalmat a rendszer iránt. A változások célja egyértetően a stabilabb és kiszámíthatóbb működési keretek megteremtése.
Az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképeségi Eszközéhez (RRF) kapcsolódó feltételek teljesítésének végső határideje 2026. augusztus 31., ami sürgőssé teszi a szükséges jogszabályi és működési változtatásokat. Az intézmények működését 2026. október 31-ig kell maradéktalanul az új jogszabályokhoz igazítani. A KEKVA-rendszer kivezetését követő új egyetemi modell kialakítása érdekében a minisztérium széles körű egyeztetést indított, melybe aktívan bevonják az akadémiai közösség különböző képviselőit. Ebbe a párbeszédbe bekapcsolódnak az oktatók, a hallgatói önkormányzatok, a szakszervezetek képviselői, az egyetemi dolgozók és a felsőoktatási szakértők. A tárca célkitűzése, hogy a leendő szabályozás az akadémiai közösség tapasztalataira épüljön, és az egyetemek a jövőben nagyobb intézményi önállóság mellett, világos elszámoltathatósági keretek között működjenek, ezzel is erősítve a magyar felsőoktatás versenyképességét és stabilitását.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása