Jelentős személyi változások zajlanak a magyarországi egyetemi alapítványok élén, miután több prominens üzletember távozott kuratóriumi pozíciójából. A lemondások azután gyorsultak fel, hogy a kormány bejelentette a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) működésének átalakítását célzó jogszabályi változtatásokat. Ezek a lépések az Európai Unió által kifogásolt szabályok rendezését célozzák, ami a befagyasztott uniós források felszabadításának egyik kulcsfontosságú feltétele.
A Telex értesülései szerint Hernádi Zsolt korábbi távozását követően Csányi Sándor, Világi Oszkár és Váradi József is lemondott egyetemi alapítványi kuratóriumi tisztségéről. Csányi Sándor a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány, valamint a Soproni Egyetemért Alapítvány kuratóriumából is távozott, ahol Éder Tamás, illetve Csóka Péter vette át az elnöki feladatokat.
Világi Oszkár, a Mol megerősítése alapján, lemondott a Miskolci Egyetemet fenntartó Universitas Miskolcinensis Alapítvány kuratóriumi tagságáról. Emellett korábban már távozott a Színház- és Filmművészeti Egyetemet működtető alapítvány kuratóriumából is. A Budapesti Corvinus Egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítványnál is változás történt, ahol Váradi József, a Wizz Air vezérigazgatója mondott le tagságáról, az elnöki feladatokat Bacsa György vette át.
Az alapítványok a sajtónak adott tájékoztatásukban a döntések hátterében a várható jogszabályi változásokat jelölték meg. Ezek a változások jelentősen szűkítik a kuratóriumok mozgásterét, miközben a tisztség továbbra is jelentős időráfordítást igényel. A Corvinus tájékoztatása szerint új kuratóriumi tagokat egyelőre nem neveztek ki, a megüresedett helyek betöltéséről az új alapítói joggyakorló dönt majd.
A lemondások felgyorsulása közvetlenül összefügg a Tisza-kormány által bejelentett, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok rendszerének átalakításával. Ez a jogszabályi csomag az Európai Unió által korábban kifogásolt szabályozási hiányosságokat hivatott orvosolni. Az uniós források felszabadításának egyik feltételeként az EU elvárta a magyar kormánytól, hogy rendezze az egyetemi alapítványok működésével kapcsolatos aggályokat, különös tekintettel a kuratóriumi tagságra és az összeférhetetlenségi szabályokra.
A tervezett jogszabály értelmében az egyetemeket fenntartó alapítványok jelenlegi formájukban legkésőbb 2027. augusztus 1-jéig működhetnek tovább. Ezzel párhuzamosan a kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagság feltételei is jelentősen szigorodnak. Ez a határidő és a szigorítások egyértelműen jelzik a kormány elkötelezettségét az uniós elvárások teljesítése iránt, remélve a befagyasztott pénzügyi támogatásokhoz való hozzáférést.
A mostani személyi változások és a mögöttük álló jogszabályi átalakítások kulcsfontosságúak Magyarország és az Európai Unió közötti viszony szempontjából. Az egyetemi alapítványok átalakítása az egyik legfőbb feltétele annak, hogy az ország hozzáférhessen a számára járó uniós forrásokhoz, amelyek létfontosságúak a gazdaság és a fejlesztések szempontjából. A kuratóriumi tagság feltételeinek szigorítása a transzparencia és az összeférhetetlenség elkerülését célozza, ami az uniós jogállamisági aggályok egyik központi eleme volt.
Ezek a változások hosszú távon befolyásolhatják a magyar felsőoktatás irányítását és autonómiáját. Az üzleti élet meghatározó szereplőinek távozása új fejezetet nyithat az egyetemek és az őket fenntartó alapítványok működésében. A szigorodó szabályok és az új vezetők kinevezése várhatóan átalakítja az egyetemi döntéshozatali mechanizmusokat, és potenciálisan új irányt szabhat az intézmények stratégiai fejlődésének.
A következő időszakban várhatóan folytatódnak a személyi és strukturális átalakítások az egyetemi alapítványoknál. A Corvinus Egyetem esetében például az új alapítói joggyakorló feladata lesz a megüresedett kuratóriumi helyek betöltése, ami rávilágít a folyamatban lévő változások mélységére. A 2027. augusztus 1-jei határidőig az alapítványoknak teljes mértékben alkalmazkodniuk kell az új jogszabályi keretekhez, ami jelentős szervezeti és működési kihívásokat támaszt.
Az uniós források felszabadításának folyamata szorosan kapcsolódik ezen reformok sikeres végrehajtásához. Az egyetemi alapítványok átalakítása így nem csupán a felsőoktatás belső ügye, hanem Magyarország és az EU közötti szélesebb párbeszéd és együttműködés része. A változások hosszú távú hatása az egyetemek finanszírozására, kutatási tevékenységére és nemzetközi versenyképességére még nem teljesen felmérhető, de jelentős átalakulást ígér.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása