A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) gyanúsítottként hallgatta ki Veres Tibor üzletembert, a Wallis Csoport alapító elnökét az úgynevezett óbudai korrupciós ügyben. A 24.hu információi szerint a vád vesztegetés, amely egy III. kerületi beruházással hozható összefüggésbe.
Veres Tibor, aki a Forbes legutóbbi listáján 756 milliárd forintos vagyonával a második leggazdagabb magyar személyiségként szerepelt, szabadlábon védekezik, és vele szemben kényszerintézkedést nem indítványoztak.
Az üzletember jogi képviselője, Papp Gábor megerősítette a 24.hu értesülését, és nyilatkozatában abszurdnak, valamint alaptalannak nevezte Veres Tibor gyanúsítását. Az ügyvéd elmondása szerint panaszt tettek a gyanúsítás ellen, és ügyfele egy rövid vallomást is tett az ügyben. Hozzátette, hogy a későbbiekben részletesen cáfolni fogják a felmerült vádakat.
Az óbudai korrupciós ügy egy széleskörű büntetőeljárás, amely kerületeken és pártokon átívelő jelleggel ismert. A nyomozás során Veres Tibor mellett a KNYF számos további személyt is kihallgatott gyanúsítottként. Az érintettek között több politikus is található, mind kormánypárti, mind ellenzéki oldalról.
A korábbi gyanúsítottak között szerepel Bús Balázs, a Fidesz volt óbudai polgármestere, akit az NKA-botrányban is gyanúsítottként tartanak számon, és jelenleg letartóztatásban van. Szintén gyanúsítottként hallgatták ki Czeglédy Gergőt (MSZP) és Puskás Pétert (Fidesz), akik korábban óbudai alpolgármesteri pozíciót töltöttek be.
Az ügyben érintett továbbá Őrsi Gergely (MSZP), a II. kerület jelenlegi polgármestere, valamint Láng Zsolt (Fidesz), a kerület korábbi vezetője. Molnár Zsolt, az MSZP volt parlamenti képviselője is a gyanúsítottak között van.
A Momentum pártból Szkaliczki Tünde és Matisz Károly politikusokat, míg a Fidesz részéről Gór Csaba II. kerületi politikust is meggyanúsították.
A Központi Nyomozó Főügyészség korábbi közlése szerint a megalapozott gyanú arra utal, hogy Bús Balázs, utódja, Kiss László, valamint alpolgármestereik, Puskás Péter (Fidesz, 2019-ig) és Czeglédy Gergő (MSZP, később), társaikkal együtt 2008-tól kezdődően egy olyan korrupciós rendszert működtettek, amely révén önkormányzati és hivatali pozíciójukat kihasználva rendszeres jövedelemre tettek szert. Ez a rendszer függetlenül működött attól, hogy az adott választási ciklusban az önkormányzatot vezették, vagy ellenzékben voltak.
A hálózat a 2011 és 2024 közötti időszakban több mint kétmilliárd forint kenőpénzt mozgatott meg, és már több tucat gyanúsítottja van, akik közül néhányan jelenleg is rács mögött vannak. Az ügy rávilágít a helyi önkormányzatok működésében felmerülő lehetséges visszaélésekre és a politikai spektrumon átívelő korrupciós jelenségekre.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása