Hat magyarországi környezet- és természetvédő civil szervezet közös nyílt levélben fordult a miniszterelnökhöz, sürgetve a védett, valamint a Natura 2000 besorolású állami erdőkben érvényes fakitermelési moratórium határozatlan idejű meghosszabbítását. A jelenlegi tilalom szeptember végén jár le, és a civilek attól tartanak, hogy feloldása súlyos, visszafordíthatatlan károkat okozhat a hazai erdőállományra nézve. Különösen a 2026-os aszály által meggyengített erdők vannak veszélyben.
A környezetvédelmi szervezetek aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy az ígért ökológiai alapú erdőgazdálkodási reform még nem valósult meg. Álláspontjuk szerint a 2026-os történelmi aszály következtében meggyengült erdőkben a fakitermelés újraindítása visszafordíthatatlan károkat okozhat. A moratórium lejártát követően, amennyiben nem születik új szabályozás, a fahasználat korlátozások nélkül folytatódhatna a védett területeken, ami komoly veszélyt jelentene.
A civilek három fő okot jelöltek meg a moratórium határozatlan idejű fenntartása mellett. Ezek között szerepel a beígért ökológiai reform hiánya, az erdők aszály okozta legyengülése, valamint az átlátható ütemterv és a legértékesebb erdőfoltok lehatárolásának elmaradása. Ezen tényezők együttesen indokolják a fakitermelési tilalom fenntartását a legérzékenyebb területeken, amíg a helyzet rendeződik.
Az Élő Környezetért Felelős Minisztérium vezetője, Gajdos László még májusban jelentette be, hogy az állami erdőgazdálkodásban a profit helyett az ökológiai szemléletet helyezik előtérbe. Ennek részeként hirdettek meg egy három hónapos fakitermelési moratóriumot, amelynek célja az volt, hogy időt biztosítson a szükséges reformok kidolgozására és bevezetésére. Ez a moratórium azonban most a végéhez közeledik, konkrét eredmények nélkül.
A minisztérium korábbi nyilatkozata szerint az új szemléletváltás szimbolikus lépése volt a fakitermelési tilalom bevezetése. A zöldszervezetek azonban úgy látják, hogy a beígért változásokhoz szükséges konkrét lépések, mint például egy világos ütemterv vagy az értékes erdőfoltok pontos meghatározása, még nem történtek meg. Ezért tartják elengedhetetlennek a moratórium meghosszabbítását, hogy elkerüljék a további károkat.
A civil szervezetek hangsúlyozzák, hogy a szociális tűzifaprogram nem szolgálhat indokként a védett erdők kivágására. Becsléseik szerint a rászorulók tűzifaigénye teljes mértékben kielégíthető a nem védett, alacsonyabb természeti értékű területekről, így nincs szükség a legértékesebb erdők érintésére. A védett erdők megóvása kiemelt nemzeti érdek, amely hosszú távon biztosítja a biológiai sokféleséget és az ökoszisztéma stabilitását.
A 2026-os aszály jelentősen legyengítette a hazai erdőket, amelyek így sokkal sérülékenyebbé váltak a betegségekkel és kártevőkkel szemben. Ebben az állapotban a fakitermelés felgyorsíthatja az erdők pusztulását, és visszafordíthatatlan károkat okozhat a természeti értékekben. A moratórium fenntartása lehetőséget adna az erdőknek a regenerálódásra és az aszály okozta stressz enyhítésére, ezzel erősítve ellenálló képességüket.
A védett és Natura 2000 területek különleges ökológiai jelentőséggel bírnak, mivel számos ritka növény- és állatfajnak adnak otthont, hozzájárulva a biológiai sokféleség megőrzéséhez. Ezen területek megóvása nemzetközi kötelezettség is, hiszen az Európai Unió Natura 2000 hálózatának részét képezik, melynek célja az európai természeti örökség védelme. A fakitermelés korlátozása hozzájárulna ezen ökoszisztémák integritásának megőrzéséhez és hosszú távú fennmaradásához.
A zöldszervezetek értékelik a szaktárca nyitottságát a párbeszédre, és továbbra is felajánlják szakmai segítségüket a hosszú távú megoldások kidolgozásában. Azonban a jelenlegi helyzetben a legfontosabb és legsürgetőbb lépésnek a fakitermelési tilalom meghosszabbítását tartják, hogy elkerüljék a közvetlen veszélyt. Ez biztosítaná, hogy hazánk kiemelkedő természeti értékei és legértékesebb erdei ne semmisüljenek meg a következő hónapokban, amíg egy fenntartható stratégia nem születik.
A moratórium meghosszabbítása időt adna a minisztériumnak egy átfogó, ökológiai alapú erdőgazdálkodási stratégia kidolgozására és bevezetésére, amely figyelembe veszi az erdők állapotát. Ennek hiányában fennáll a veszélye annak, hogy a védett erdőterületekben okozott károk helyrehozhatatlanná válnak, ami generációk számára jelentene veszteséget. A civilek szerint a kormányzati beavatkozás elengedhetetlen a magyar erdők jövőjének biztosításához és természeti értékeink megőrzéséhez.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása