A kormányfő keddi parlamenti felszólalásában közölte, hogy a vármegyei önkormányzatok jelenlegi rendszere felszámolásra kerül. Indoklása szerint ezek az intézmények a Fidesz általi kiüresítés következtében mára a „szétesett ellenzék” kifizetőhelyeivé váltak, így feleslegesnek és okafogyottnak tekinthetők. A bejelentés azonban egyelőre nyitva hagyja azt a kérdést, hogy mi fogja felváltani a megszűnő struktúrát, és mi lesz a jelenlegi feladatok sorsa.
A miniszterelnök a vármegyei önkormányzatok megszüntetését jelentette be, hangsúlyozva, hogy a testületek elvesztették korábbi jelentőségüket. A jelenlegi önkormányzati törvény szerint a vármegyei önkormányzatok területi önkormányzatként területfejlesztési, vidékfejlesztési és koordinációs feladatokat látnak el. Bár súlyuk csökkent, a területfejlesztésben megmaradt egy tervező, pénzelosztó és kapuőri szerepük.
Ez a szerep politikai befolyásolásra is lehetőséget biztosított, hiszen a települési vezetők számára kulcsfontosságú lehetett a jó kapcsolat a vármegyei irányítókkal a fejlesztési projektek megvalósításához. A Fidesz 2010 óta dominálja a vármegyei önkormányzatokat, a 2024-es választásokon is mind a 19 vármegyében győzött.
A rendszerváltás utáni önkormányzati rendszerben a megyék jelentős fenntartói szerepet töltöttek be. Feladataik közé tartozott többek között középiskolák, szakképző intézmények, kórházak, szociális és gyermekvédelmi ellátóhelyek, valamint múzeumok és könyvtárak működtetése.
Ez a rendszer 2011 végén ért véget, amikor az akkori kormány az önkormányzati rendszer központosításának részeként átvette a megyei önkormányzatok intézményeit, vagyonát és fenntartói jogait. Ekkor az állam mintegy 187 milliárd forintnyi adósságot is átvállalt, és a közigazgatási feladatok jelentős része a kormányhivatalokhoz került.
A vármegyei önkormányzatok megmaradt területfejlesztési szerepe jelentős politikai befolyással járt. Példaként említhető a Csongrád-Csanád vármegyében 2021-ben kialakult vita a TOP Plusz fejlesztési keret elosztásáról, ahol a fideszes vezetésű Makó arányosan nagyobb keretet kapott, mint az ellenzéki vezetésű Szeged vagy Hódmezővásárhely.
A politikai felhasználás másik példája a különleges gazdasági övezetek rendszere volt. Gödön, az ellenzéki vezetés megválasztása után, a Samsung gyár területét különleges gazdasági övezetté nyilvánították 2020-ban. Ennek következtében a gyár helyi adóbevételei, amelyek 2023-ban mintegy 6,8 milliárd forintot tettek ki, a fideszes többségű Pest Megyei Önkormányzathoz kerültek, elkerülve Göd városát. Az így befolyt 14 milliárd forintból több százmillió forint került olyan civil szervezetekhez, melyeknek fideszes politikusokhoz vagy kormánypárti kommunikációhoz volt kötődésük. Ez a mechanizmus 2025-től megszűnik.
A miniszterelnök felszólalásában jelezte, hogy a vármegyei önkormányzatok feladatainak sorsát meg kell vizsgálni. Hozzátette, hogy a jövőben a fejlesztésekről jobban az önkormányzatokra támaszkodva szeretnének dönteni, esetlegesen a frissen bejelentett Szent István Vidékfejlesztési Programhoz hasonló mechanizmussal.
Azonban felmerül a kérdés, hogy a vármegyei önkormányzatok megszüntetése hogyan eredményezhetné a források elosztásának decentralizálását, ha a feladatokat végül a kormány veszi át. Sok település méreténél fogva nem rendelkezik elegendő kapacitással és szaktudással az ilyen típusú tervezéshez, ráadásul az uniós pénzek befagyasztása miatt az utóbbi években a meglévő kapacitások is leépültek. Ezért a döntés a rendszer további központosításához vezethet.
Forrás: Portfolio.hu
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása