Varga Mihály jegybankelnök szerint az MNB az inflációs cél fokozatos csökkentésére készül, miközben Magyarország inflációja kedvezően alakul az eurózónához képest. Kiemelte, hogy az ország Európa legalacsonyabb inflációjú államai közé tartozik, de a világgazdasági kockázatok miatt nem szabad hátradőlni. A fegyelmezett monetáris politika fenntartása mellett a termelékenység növelése és a költségvetési hiány csökkentése is kulcsfontosságú feladat.
Varga Mihály az euróbevezetés lehetséges előnyeit elsősorban a költségvetési oldalon látja, ugyanakkor felhívta a figyelmet a világgazdaságban rejlő komoly kockázatokra. A jegybankelnök szerint a bérek és a termelékenység közötti egyensúly megteremtése elengedhetetlen, mivel a reálbérek kétszer gyorsabban nőttek, mint a termelékenység. Ezért a jövőben a termelékenység növelésére kell helyezni a hangsúlyt, és a jövedelempolitikának igazodnia kell a gazdasági fundamentumokhoz. Emellett a költségvetési hiány csökkentése is kiemelt feladat.
Az euróbevezetés kapcsán Varga Mihály az úgynevezett "eurófáradtság" jelenségére hívta fel a figyelmet, amely során a csatlakozás után lazulnak a gazdasági mutatók, rontva a versenyképességet. Hangsúlyozta, hogy a sikeres euróbevezetéshez szükséges folyamatnak nem csupán a csatlakozásig kell tartania. Magyarországnak új versenyelőnyöket kell teremtenie a humántőke minőségének javításával, az innováció támogatásával és az energiahatékonyság növelésével. Ezek a területek egyben az eurócsatlakozás magától értetődő feltételei is.
A jegybankelnök kitért a bankrendszerre is, ahol a hazai szektor jövedelmezősége a magas kamateredmények miatt meghaladja az eurózóna bankjainak profitabilitását. Változásra van szükség, mivel az eurózónához való csatlakozással ez a magas jövedelmezőségi korszak véget érhet. Fontosnak nevezte a betéti kamatok transzmissziójának javítását, a piaci alapú verseny erősítését és a fenntartható hitelezés mélyítését. Az euróbevezetés egyik legjelentősebb kockázata az önálló monetáris politika elvesztése.
Varga Mihály szerint ez a kockázat két feltétel teljesülése esetén kezelhető: ha a magyar gazdasági ciklusok erősen korrelálnak az eurózónáéval, és ha az inflációs ciklusok is hasonlóak. A növekedési ciklusok terén Magyarország jól áll, a korrelációs együttható 0,85, ami a saját devizát használó országok között a legmagasabb. Az inflációs ciklusoknál azonban strukturális kockázatok mutatkoznak, amit a közép-kelet-európai országok, például Bulgária nagyobb energiafüggősége okoz, ami érzékenyebbé teszi őket az energiaársokkokra. A befektetők pozitívan fogadták az euróbevezetés hírét, a piac 60 százalékos valószínűséggel árazza a csatlakozást. Varga Mihály szerint a hiteles gazdaságpolitikai intézkedések hozamcsökkenést eredményezhetnek.
Az önálló monetáris politika megszűnésével felértékelődik más szakpolitikák, mint az energia-, jövedelem- és versenypolitika szerepe az infláció alacsony szinten tartásában, már a csatlakozási időszakban is. A jegybankelnök hangsúlyozta, hogy az euró bevezetéséhez szükséges alacsony hiánypályát úgy kell teljesíteni, hogy közben a hiányt növelő folyamatokkal is szembe kell menni. Az euró bevezetésének fő feladata a lehetséges előnyök maximalizálása és a kockázatok kizárása. Az előnyök között említette a hozamok közeledését az eurózónához, az alacsonyabb tranzakciós költségeket, az árfolyamkockázat megszűnését és a külkereskedelmi integráció elmélyülését. Egy korábbi tanulmányra hivatkozva kifejtette, hogy hosszú távon az euró bevezetése erősítheti a gazdasági növekedést.
A veszélyek között az önálló monetáris politika elvesztését, a hitelpiaci túllendülést és az eszközárbuborék kialakulását sorolta fel. Varga Mihály kiemelte, hogy a feltörekvő globális trendek jelentős beruházási szükségleteket teremtenek, miközben komoly társadalmi következményekkel is járnak. Európa egyelőre vesztes pozícióban van a globális versenyben, az eurózóna világgazdasági súlya csökkent, miközben egyre több ország csatlakozott. Magyarország tehát egy nehezített világgazdasági pályán vállalkozik az euró bevezetésére. A bizonytalanság kora, a világgazdaság volatilitása és az inflációs hajlam erősödése kínálati hatásokra vezethető vissza, különösen az energia- és nyersanyagpiacokon, ahol Európa nettó importőr.
Varga Mihály szerint idén az infláció terén sikerült teljesíteni a referenciaértéket, ami pozitív hatással volt a pénzpiacokra. Magyarország kockázati megítélése a Covid óta nem látott szintre javult. A devizapiacról szólva kiemelte, hogy az elmúlt másfél évben a forint a világ egyik legjobban teljesítő feltörekvő piaci devizájává vált. Bár az olajár emelkedése most gyengítette a magyar fizetőeszközt, még így is dobogós helyen áll. A jegybankelnök szerint a magyar gazdasággal kapcsolatos befektetői várakozások pozitívak, és a hiteles gazdaságpolitikai intézkedések további hozamcsökkenést eredményezhetnek. Az euró bevezetéséhez szükséges feltételek teljesítése és a versenyképesség folyamatos erősítése kulcsfontosságú a hosszú távú gazdasági stabilitás és növekedés szempontjából.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása