Az Európai Mobilitási Hét alkalmából közzétett Eurostat adatok részletes képet festenek az Európai Unió polgárainak utazási szokásairól és azok változásairól. Az elemzés rávilágít, hogy bár a személygépkocsik továbbra is a legdominánsabb közlekedési eszközt jelentik, a preferenciák fokozatosan eltolódnak más módok felé, különösen a légi és vasúti közlekedés irányába.
Az összes becsült 6130 milliárd utaskilométer-teljesítményen belül a személygépkocsik tették ki a legnagyobb arányt, 69,2 százalékot. Ez az adat azonban 1,0 százalékpontos csökkenést mutat az előző évhez képest, ami egy lassú, de érzékelhető elmozdulásra utal a közlekedési preferenciákban. A csökkenés ellenére az autó továbbra is messze a leggyakrabban használt eszköz marad a kontinensen.
A légi közlekedés részesedése ezzel szemben növekedést mutatott, elérve a teljes utaskilométer-teljesítmény 15,8 százalékát, ami 1,0 százalékpontos emelkedést jelent az előző évhez képest. Ez a tendencia azt sugallja, hogy a hosszabb távú utazások során egyre többen választják a repülőgépet. A vasúti közlekedés is erősödött, a harmadik helyen végezve 7,5 százalékkal, ami 0,3 százalékpontos növekedést jelent. Érdekesség, hogy a vonatok ezzel 2014 óta először előzték meg a buszokat, távolsági buszokat és trolibuszokat, amelyek részesedése 7,3 százalékra esett vissza, 0,2 százalékpontos csökkenéssel. A vízi járművek részesedése változatlanul alacsony, 0,4 százalék maradt.
A hosszabb távú trendeket vizsgálva, egy tízéves időtávon belül az autók és a buszok részaránya egyaránt csökkent az EU-ban, 2,9, illetve 1,3 százalékponttal. Ezzel szemben a vonatozás népszerűsége 0,9 százalékponttal, a repülésé pedig jelentős, 3,6 százalékponttal emelkedett. Ezek az adatok egyértelműen jelzik, hogy az európaiak utazási szokásai folyamatosan változnak, a közúti közlekedés dominanciája lassanként erodálódik, miközben a fenntarthatóbbnak vagy gyorsabbnak ítélt alternatívák, mint a vasút és a légi közlekedés, egyre nagyobb teret nyernek.
Az egyes uniós országok között jelentős eltérések mutatkoznak a közlekedési formák preferenciájában. A személygépkocsik használatában Litvánia áll az élen, ahol az utaskilométerek 83,7 százalékát tette ki az autózás. Őket követi Hollandia 77,0 százalékkal és Finnország 75,4 százalékkal. Ezek az országok kiemelkedően magas arányban támaszkodnak a magánautókra.
A légi közlekedés terén Horvátországban regisztrálták a legmagasabb arányt, ahol a teljes utaskilométer-teljesítmény 45,6 százalékát a repülés adta. Bulgária a második helyen áll 30,3 százalékkal, míg Ciprus a harmadik 25,3 százalékos részesedéssel. Ezek az adatok valószínűleg a turizmus és a szigetországok földrajzi elhelyezkedésének hatását tükrözik.
A vízi közlekedést tekintve Észtországban regisztrálták az utaskilométerek legnagyobb részarányát (2,7 százalék), amelyet szorosan követ Málta (2,4 százalék) és Horvátország (2,3 százalék). Ezek az országok szintén földrajzi adottságaik miatt (tengerpart, szigetek) támaszkodnak nagyobb mértékben a vízi közlekedésre.
A magyarországi adatokat vizsgálva, hazánk kiemelkedően teljesít a közösségi közlekedés használatában az európai mezőnyben. Bár pontos százalékos adatot a forrás nem közöl, ez a megállapítás arra utal, hogy a magyar lakosság az uniós átlaghoz képest nagyobb arányban veszi igénybe a buszokat, vonatokat és egyéb tömegközlekedési eszközöket a mindennapi utazásai során, ami egy potenciálisan fenntarthatóbb közlekedési modellre mutat.
Összességében az Eurostat adatai egy dinamikusan változó európai közlekedési képet mutatnak be. Bár az autó továbbra is kulcsszerepet játszik, a légi és vasúti közlekedés erősödése, valamint a tagállamok közötti eltérő preferenciák jelzik, hogy a jövő mobilitása sokszínűbb és valószínűleg fenntarthatóbb irányba mozdul el.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása