A magyar kormány döntése értelmében 2024 januárjától jelentősen módosul az élsportolók adózási rendszere, ami komoly visszhangot váltott ki a hazai sportvilágban. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, azaz az EKHÓ keretösszege drasztikusan, évi 500 millió forintról 60 millió forintra csökken a hivatásos sportolók számára. Ez a változás különösen azokat az élcsapatokat és sportolókat érinti, akik eddig a kedvezményes adózási forma magasabb keretét kihasználva működtek, és most jelentős pénzügyi kihívások elé néznek.
A miniszterelnök bejelentése szerint az élsportolók eddigi kedvezményes EKHÓ-kerete megszűnik. Jövő év elejétől a hivatásos sportolókra is ugyanaz a 60 millió forintos felső határ vonatkozik majd, mint más EKHÓ-ra jogosultakra, például az újságírókra vagy a színészekre. A kormányzati álláspont szerint indokolatlan, hogy a kiemelkedően magas, havi 10–50 millió forintos jövedelemmel rendelkező külföldi profi labdarúgókra kedvezőbb adózási szabályok vonatkozzanak, mint más foglalkozások képviselőire.
Szabados Gábor sportközgazdász becslése alapján Magyarországon körülbelül 40–50 olyan sportoló lehet, főként a labdarúgó- és kézilabdacsapatokban, akik havonta több mint ötmillió forintot keresnek. Őket érinti leginkább az adóváltozás. Míg az alacsonyabb fizetésekkel működő kluboknál, mint például az MTK-nál, a módosítás nem okoz problémát, addig a nemzetközi porondon szereplő élcsapatoknál teljesen más a helyzet.
Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (EKHÓ) egy olyan adózási forma, amely egyszerűsített és kedvezőbb adóterhet biztosít bizonyos foglalkozási csoportok, így a hivatásos sportolók számára is. Korábban az élsportolók évi 500 millió forintos keretig vehették igénybe ezt a kedvezményt, ami jelentős megtakarítást jelentett a normál adózáshoz képest. Ez a magasabb keret lehetővé tette a klubok számára, hogy versenyképesebb javadalmazást kínáljanak a top játékosoknak, különösen a nemzetközi piacon.
A kormányzati indoklás szerint a korábbi szabályozás egyenlőtlenséget teremtett más szakmák képviselőivel szemben, különösen a magas jövedelmű külföldi sportolók esetében. A döntés célja az adózási rendszer egységesítése és az egyenlő feltételek megteremtése a különböző EKHÓ-ra jogosult csoportok között. Ez a lépés egy szélesebb körű adópolitikai irányvonal része, amely a kedvezmények felülvizsgálatát és az adóalapok szélesítését célozza.
A változás súlyosan érintheti a Ferencváros nemzetközi versenyképességét, amely kifejezetten borúlátóan nyilatkozott a jövővel kapcsolatban. A klub tájékoztatása szerint az adószigorítás nemcsak a labdarúgócsapatot, hanem a női kézilabdacsapatot és a Bajnokok Ligája-győztes férfi vízilabdacsapatot is hátrányosan érinti. A legjobb magyar és külföldi játékosok megtartása jelentősen megnehezülhet, amire példaként Dusan Mandics, a háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó esetét említették.
A Hivatásos Labdarúgók Szervezete is aggodalmát fejezte ki a tervezet kapcsán, kiemelve, hogy sok a nyitott kérdés. Nem tisztázott például, hogy a szabályozás visszamenőleges hatályú lesz-e, és hogyan érinti a már megkötött szerződéseket. Kérdéses az is, hogy a hazai klubok képesek lesznek-e kigazdálkodni a meglévő megállapodások után fizetendő, jelentősen megemelt adóterheket, vagy kénytelenek lesznek módosítani a játékosok javadalmazását. Ez a bizonytalanság destabilizálhatja a sportolók és a klubok közötti viszonyt, és potenciálisan elvándorláshoz vezethet.
Az EKHÓ-keret csökkentése hosszú távon befolyásolhatja a magyar élsport finanszírozását és a tehetségek itthon tartását. Az élcsapatoknak új stratégiákat kell kidolgozniuk a játékosok megtartására és a nemzetközi versenyképesség megőrzésére, ami akár a fizetési struktúrák átalakítását is jelentheti. A kluboknak fel kell készülniük a megnövekedett adóterhekre, vagy alternatív megoldásokat kell találniuk a játékosok javadalmazására.
A sportolói érdekképviseletek és a klubok közötti párbeszéd kulcsfontosságú lesz a nyitott kérdések tisztázásában és a lehetséges kompromisszumok megtalálásában. A döntés végső soron átalakíthatja a magyar élsport gazdasági környezetét, és kihívások elé állíthatja azokat a sportágakat és csapatokat, amelyek eddig a kedvezményes adózási rendszerre építették stratégiájukat.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása