A magyarországi vállalatok energiaellátása és annak költségei kulcsfontosságúak versenyképességük szempontjából. Egy friss konferencia rávilágított, hogy a magas árak mögött nem csupán piaci tényezők, hanem a cégek energiatudatosságának hiánya, valamint a hazai energiapolitika, például a rezsicsökkentés és a megújuló energia támogatási rendszere is meghúzódik. A szakértők szerint komplex megközelítésre van szükség a helyzet javításához, amely magában foglalja a vállalati gyakorlatok megújítását és a szabályozási környezet átalakítását is.
A G7 Paradigma – Verseny az energiáért konferencián szakértők vitatták meg a vállalati energiaárak csökkentésének lehetőségeit. A kerekasztal-beszélgetésen résztvevő Simon Anita (Alteo Csoport), Hiezl Tamás (Magyar Energiakereskedők Szövetsége), Szabó László (REKK) és Nagy Zsuzsa (E.On Energiamegoldások) egyaránt kiemelték az energiatudatosság és az edukáció fontosságát.
Nagy Zsuzsa rámutatott, hogy sok vállalat még mindig a fixáras szerződéseket preferálja, és nem ismeri az energiahatékonysági vagy fogyasztás-átütemezési lehetőségeket. Hiezl Tamás szerint a volatilitás és a rendszer komplexitása állandósul, ezért a cégeknek alapjaiban kell újragondolniuk energiafelhasználási stratégiáikat. Szabó László hozzátette, hogy míg a lakosságot a gázszámla, addig a vállalatokat elsősorban a villamosenergia-költségek érintik.
A szakértők egyetértettek abban, hogy a nagyobb, nemzetközi hátterű vagy energiaintenzív vállalatok általában tudatosabban kezelik energiaügyeiket, gyakran alkalmaznak szakértőket és adaptálnak nyugat-európai gyakorlatokat. Simon Anita felvetette az önellátás, például a napenergia-termelés lehetőségeit is, mint a költségek csökkentésének egyik módját.
A magas vállalati energiaárak hátterében több rendszerszintű probléma is meghúzódik. Hiezl Tamás szerint bár a rezsivédelemre szükség van, a jelenlegi formája nem fenntartható, és torzítja az energiahatékonysági ösztönzőket, a hálózati finanszírozást, a megújuló energia támogatását, valamint az ellátásbiztonságot. Kiemelte, hogy a terhek vállalatokra hárítása zsákutca, amely negatív hatással lehet a bérekre és a finanszírozási stabilitásra.
Egy másik kerekasztal-beszélgetésen Nagy Zoltán, az Ipari Energiafogyasztók Fórumának elnöke bemutatta, hogy az EU-ban Magyarországon a második legmagasabb az ipari energia ára, amit részben a megújuló energia támogatásának keresztfinanszírozása okoz. Ez azt jelenti, hogy a KÁT és később a METÁR rendszerben a piaci ár feletti prémiumot, amelyet az állam fizet a megújuló forrásból termelt áramért, végső soron a nagy ipari fogyasztók fizetik meg a kereskedőkön keresztül.
Dr. Novák Csaba, a Magyar Megújuló Energia Szövetség elnöke elismerte, hogy a magyar napelem-boom "ész nélkül" történt, és nem tartja fairnek, hogy a rezsicsökkentés és a megújulók támogatásának költségei is az ipart terhelik. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a támogatási rendszerek nélkül a gyors fejlődés nem valósulhatott volna meg. A szövetség kezdeményezte a támogatási rendszer újragondolását, amelyre kormányzati szinten is van fogadókészség.
Az energiaárak alakulása közvetlenül befolyásolja a magyar vállalatok versenyképességét, különösen az ipari fogyasztók esetében. A magasabb energiaköltségek rontják a termékek árát, csökkentik a profitabilitást és gátolhatják a beruházásokat, ami hosszú távon az ország gazdasági teljesítményére is kihat.
A jelenlegi rendszerben a negatív árak jelensége is problémát okoz, amikor a napelemek túl sok áramot termelnek, és Magyarország olcsón exportál, majd drágán importál. Batta Gergely, a Mavir operatív vezérigazgató-helyettese szerint a 2011-es energiastratégia a gyors kapacitásbővítésre fókuszált, de nem foglalkozott kellőképpen a megtermelt energia tárolásával vagy az export-import optimalizálásával. Ez a hiányosság jelentős veszteségeket okoz az energiarendszernek.
A rezsicsökkentés jelenlegi formája és a megújulók keresztfinanszírozása olyan terheket ró az ipari szereplőkre, amelyek torzítják a piaci viszonyokat és lassítják az energiahatékonysági beruházásokat. Egy fenntarthatóbb modell kialakítása elengedhetetlen a gazdaság hosszú távú stabilitásához és a vállalatok versenyképességének megőrzéséhez.
A szakértők egyetértettek abban, hogy a geopolitikai helyzet és a piaci volatilitás hosszú távon is fennmarad, ezért a vállalatoknak és a szabályozóknak egyaránt alkalmazkodniuk kell ehhez az új realitáshoz. Hiezl Tamás kiemelte, hogy a cégvezetőknek meg kell tanulniuk figyelembe venni az energia beszerzésének és fogyasztásának időzítését a döntéshozatal során.
A jövőbeli megoldásokhoz Batta Gergely egy átgondolt, teljes értékláncot felölelő energiarendszer megalkotását javasolta, amely a termeléstől a hálózaton át a tárolásig minden elemet figyelembe vesz. Felvetette azt a kérdést is, hogy Magyarország milyen mértékben törekszik energiafüggetlenségre, és hajlandó-e drágább hazai termelésre az import kiváltására.
Pozitívum, hogy a kerekasztal-beszélgetés résztvevői szerint a kormányzat nyitott a párbeszédre az energiarendszer átalakításáról. Konszenzus alakult ki a termelők, fogyasztók és szabályozók között a következő 4-5 évre vonatkozó stratégiai irányokról, ami reményt ad a fenntarthatóbb és versenyképesebb energiaellátás kialakítására.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása