Magyarországon egyre több hivatal kap felhatalmazást a vagyonok és gyanús költések vizsgálatára. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH), valamint az Integritás Hatóság (IH) is aktív szerepet vállal ebben a folyamatban. Az antikorrupciós ökoszisztéma átalakulóban van, ám a különböző hatóságok közötti munkamegosztás szabályozása még folyamatban van.
Az Integritás Hatóság (IH) 2022 végén jött létre, és eredetileg uniós források felhasználását ellenőrizte. 2023. augusztus 26-tól új feladatokat kapott, többek között a vagyonnyilatkozatok ellenőrzését. Ez a feladat közel 100 ezer embert érint Magyarországon, beleértve közjogi méltóságokat, bírókat, önkormányzati képviselőket, valamint az IH vezetését is. Biró Ferenc, az IH elnöke szerint a hatóság 551, legmagasabb kockázatúnak ítélt személyt azonosított, akiknek vagyonnyilatkozatát kiemelten vizsgálják.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szerepe is megnő a vagyonosodási és vagyonfelmérési vizsgálatok terén, különösen egy esetleges vagyonadó bevezetése esetén. Az adóhivatal a mesterséges intelligenciát, valamint hazai és nemzetközi gyakorlatokat is alkalmazni fogja a vagyonok felmérésére. A frissen alakult Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) szintén felhatalmazást kapott bizonyos vagyonok ellenőrzésére, bár feladatairól egyelőre kevesebbet tudni. Biró Ferenc hangsúlyozta, hogy az államigazgatás erejének elaprózódását elkerülendő, közös egyeztető fórumok jönnek létre a hatóságok között.
A magyar antikorrupciós rendszer a legutóbbi választások óta jelentős átalakuláson megy keresztül, számos új hivatal jött létre, vagy kapott bővített hatásköröket a vagyonok vizsgálatára. Az Integritás Hatóság megalakulása és kezdeti tevékenysége az uniós források ellenőrzésére irányult, mielőtt a vagyonnyilatkozatok vizsgálata is a feladatai közé került. A NAV már korábban is végzett vagyonosodási vizsgálatokat, de mostantól ez a terület még hangsúlyosabbá válik.
A vagyonosodási vizsgálatok során a NAV nem csupán az aktuális vagyont méri fel, hanem a bevételek és kiadások egyensúlyát is ellenőrzi. Ha valaki az elmúlt években bizonytalan forrásból költött jelentős összegeket, arra magyarázatot kell adnia. Ez az antikorrupciós megközelítés eltér a vagyonadó alapjának megállapításától, ahol az aktuális vagyon a döntő, de a módszertani különbségek nem jelentősek.
A vagyonvizsgálatok jelentősége abban rejlik, hogy az adóalanyra hárul a bizonyítási kötelezettség a nem fedezett kiadások igazolásában. A vagyonos magánszemélyeknél a céges tulajdonok, ingatlanok, járművek, valamint a nagy értékű luxuscikkek, mint a jachtok, magánrepülőgépek, műtárgyak vagy ékszerek képezik a vizsgálat tárgyát. A NAV a céginformációs rendszerek, ingatlan- és járműnyilvántartások, valamint nemzetközi információcsere segítségével gyűjt adatokat.
A pénzügyi eszközök, mint a hazai és külföldi befektetések, bizalmi vagyonkezelési struktúrák vagy kriptoeszközök szintén kiemelt figyelmet kapnak. Fontos tudni, hogy a külföldi struktúrák, például svájci, szingapúri vagy dubaji számlák, nem nyújtanak védelmet az adatcsere fejlődése miatt. A vizsgálatok kiterjedhetnek egészen személyes kiadásokra is, mint az egészségügyi és esztétikai magánszolgáltatások, vagy a drága nemzetközi klubtagságok. Az adatgyűjtés forrásai rendkívül sokrétűek, a banki és brókercégektől kezdve a közbeszerzési adatokon át a közösségi médiáig terjednek.
Az Integritás Hatóság 200-nál is több kockázati indikátort azonosított a vagyonnyilatkozatok ellenőrzéséhez, és a nyilatkozatok nagyjából 10 százalékát fogja ellenőrizni. Egy-egy vizsgálat 3-6 hónapig tarthat, és súlyos jogsértés, például jelentős vagyon szándékos eltitkolása esetén az IH kezdeményezheti az érintett tisztségviselő jogviszonyának megszüntetését. Biró Ferenc, az IH elnöke saját jogi helyzetére is kitért, mivel az Állami Számvevőszék elnöke eljárást indított az elmozdítására, arra hivatkozva, hogy Biró büntetőjogi eljárásban vádlott. Biró ezt nonszensznek tartja, mondván, a pozíció csak jogerős elmarasztaló ítélettel szűnne meg.
Ez a helyzet rávilágít a rendszer komplexitására és a hatóságok közötti esetleges feszültségekre. Az IH hamarosan két új elnökhelyettest is kaphat Bozzay Erika és Nagy-Fribiczer Gabriella személyében, ami a hatóság működésének stabilitását erősítheti. A jövőben a hatóságok közötti koordináció és az adatcsere fejlődése kulcsfontosságú lesz a vagyonvizsgálatok hatékonyságának növelésében, miközben az érintetteknek egyre átláthatóbban kell igazolniuk vagyonuk eredetét és felhasználását. Az adóhatóság és az ellenőrző szervek egyre felkészültebben nézik a komplex vagyonkezelési struktúrákat is.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása