Két, eltérő helyzetben lévő állami szervről érkeztek hírek: míg a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal jelentős, 2,5 milliárd forintos támogatásban részesült, addig a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (SZTFH) jövője bizonytalanná vált. A kormányzat döntései alapján az egyik új szerv működése biztosítottnak tűnik, míg a másik, széles hatáskörű hivatal esetében felülvizsgálják a létjogosultságot és a feladatok esetleges átszervezését.
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVVH) számára 2,5 milliárd forintos összeget különítettek el a Központi Maradványelszámolási Alapból. Ez a lépés azért vált szükségessé, mert a hivatal egy viszonylag új entitás, amely még nem került be a központi költségvetésbe. A finanszírozás biztosítása kulcsfontosságú az újonnan alakult szervezet működésének elindításához és stabilizálásához.
A kapott összeg részletes felosztása is ismertté vált. A 2,5 milliárd forintból mintegy 900 millió forintot fordítanak a hivatal munkatársainak béreire és az azokhoz kapcsolódó járulékokra. További 540 millió forintot dologi kiadásokra, azaz a mindennapi működéshez szükséges berendezések, eszközök és egyéb anyagköltségek fedezésére szánnak. Ez magában foglalhatja az irodai felszereléseket, informatikai rendszereket és egyéb operatív költségeket. A fennmaradó, több mint egymilliárd forintos rész beruházásokra kerül allokálásra, bár még nem ismert, hogy pontosan milyen típusú és hol megvalósuló beruházásokról van szó. Egy új hivatal esetében a kezdeti beruházások elengedhetetlenek a hatékony működés feltételeinek megteremtéséhez.
Ezzel párhuzamosan egy másik, jelentős befolyással bíró, ám a szélesebb nyilvánosság számára kevésbé ismert szerv, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) jövője került terítékre. A hatóság a jelek szerint nem biztos, hogy számíthat a jövő évi költségvetési támogatásra, mivel az igazságügyi miniszternek szeptember végéig jelentést kell tennie arról, hogy az SZTFH-ra mint önálló entitásra szükség van-e.
Az SZTFH-t 2021-ben hozták létre azzal a céllal, hogy a kormánytól független hatóságként működjön. Létrehozásakor számos, korábban különböző minisztériumokhoz vagy más szervekhez tartozó, jelentős gazdasági és társadalmi súlyú feladatkört vontak össze a hatóság égisze alatt. Ide tartozott többek között a bányaügyek felügyelete, a dohánykereskedelem szabályozása, a szerencsejáték-felügyelet, az elszámolók névjegyzékének kezelése, valamint a koncessziós ügyek intézése. Ezek mind olyan területek, amelyek jelentős bevételeket generálnak, és stratégiai fontosságúak az ország gazdasága szempontjából.
A hatóság működését kezdettől fogva jelentős titokzatosság övezte. Jelenlegi vezetője Nagy László, aki a közvélemény számára kevésbé ismert személyiség. Korábban azonban Orbán Viktor bizalmasa, Biró Marcell töltötte be a vezetői posztot, aki később nemzetbiztonsági főtanácsadóként folytatta pályafutását. Ez a tény is rávilágít a hatóság stratégiai jelentőségére és a mögötte álló befolyásra.
A kormány most azt a döntést hozta, hogy szükséges az SZTFH működésének átvilágítása, valamint a kapcsolódó törvényi szabályozás felülvizsgálata. Ennek a vizsgálatnak a fő célja annak felmérése, hogy az SZTFH megszüntetése – és az általa ellátott feladatoknak a kormány által irányított szervek általi ellátása – milyen szabályozási megoldásokkal valósítható meg. Más szóval, a kormány azt vizsgálja, hogy a hatóság feladatait vissza lehet-e adni azoknak a kormányszerveknek, amelyektől öt évvel ezelőtt elvették azokat.
Ez a felülvizsgálat potenciálisan jelentős átszervezést hozhat a magyar közigazgatásban, különösen azokon a területeken, amelyeket az SZTFH eddig felügyelt. A döntés hátterében feltehetően a hatékonyság növelése és a feladatellátás centralizálása állhat, visszatérve a korábbi, minisztériumi irányítású modellhez. A szeptember végi jelentés kulcsfontosságú lesz az SZTFH jövőjének alakulásában és a felügyeleti tevékenységek jövőbeni struktúrájának meghatározásában.
A két hivatal helyzete jól mutatja a kormányzati prioritások és a közigazgatási struktúra folyamatos alakulását. Míg az egyik oldalon egy új szerv kap jelentős forrásokat a vagyonvisszaszerzés és vagyonvédelem erősítésére, addig a másik oldalon egy korábban függetlennek szánt, széles hatáskörű hatóság jövőjét kérdőjelezik meg, potenciálisan visszarendezve feladatait a kormányzati irányítás alá.
📰 Forrás: HVG — Eredeti cikk elolvasása