A magyar jogrendszerben egyre sürgetőbbé válik a rendszerszintű korrupció, különösen az állam politikai foglyul ejtésével járó esetek hatékony kezelésének kérdése. Jelenleg hiányzik egy olyan átfogó szabályozási modell, amely képes lenne eredményesen fellépni ezen, a gazdaságot és a társadalmat egyaránt súlyosan érintő jelenséggel szemben. Ennek a válságos helyzetnek az orvoslására és a tisztességes versenyen alapuló piacgazdaság helyreállítására egy új jogszabály, valamint a nemzetközi tapasztalatokra épülő vagyonosodási eljárás (UWO) bevezetése merült fel, mint lehetséges megoldás, amelynek koncepcióját egy friss elemzés vázolja fel.
A büntetőjog mellett számos más jogág, mint például a versenyjog, az adójog és a magánjog is kínál eszközöket a vagyoni igazságtétel és a vagyonvisszaszerzés céljára. Ezek a meglévő jogi mechanizmusok azonban a jelenlegi formájukban nem bizonyulnak elégségesnek a magyarországi korrupció legkárosabb típusával szemben. Ez a specifikus korrupciós forma az állam politikai foglyul ejtésével megvalósuló rendszerszintű korrupció, amely alapjaiban rendíti meg a közbizalmat és a gazdasági működés integritását.
A "state capture" jelensége nyomán kialakult válságos helyzet orvoslása érdekében elengedhetetlen egy olyan új jogszabályi keret megalkotása, amely szervesen illeszkedik a magyar jogrendbe. Ez a javaslat egy olyan szabályozási koncepciót vázol fel, amely a nemzetközi vagyonvisszaszerzési eljárások legújabb tapasztalatait is felhasználja. A cél egy hatékonyabb és célzottabb fellépés lehetővé tétele a tisztességtelenül szerzett vagyonok ellen, hozzájárulva a jogállamiság erősítéséhez és a gazdasági stabilitás helyreállításához.
A rendszerszintű korrupció, vagyis az állam politikai foglyul ejtése, mélyrehatóan befolyásolja a gazdasági folyamatokat és torzítja a piaci versenyt. Ez a jelenség nem csupán egyedi bűncselekmények sorozata, hanem egy olyan strukturális probléma, amelyben az állami döntéshozatal magánérdekek szolgálatába áll, aláásva a közérdek érvényesülését. A meglévő jogi eszközök, bár fontosak a korrupció elleni küzdelemben, gyakran nem rendelkeznek azokkal a specifikus mechanizmusokkal, amelyekkel a rendszerszintű, hálózatosodott visszaéléseket fel lehetne deríteni és szankcionálni, mivel azok jellege eltér a hagyományos bűncselekményektől.
A nemzetközi gyakorlatban sikeresen alkalmazott vagyonosodási eljárások, mint amilyen az Unexplained Wealth Order (UWO), lehetőséget biztosítanak arra, hogy a gyanúsan nagy értékű vagyonok eredetét tisztázni lehessen. Az ilyen típusú eljárások bevezetése Magyarországon jelentős előrelépést jelentene a vagyonvisszaszerzés területén, mivel megfordíthatja a bizonyítási terhet bizonyos esetekben. Ezáltal nem csupán a bűncselekmények elkövetőit lehetne felelősségre vonni, hanem a tisztességtelenül szerzett javakat is vissza lehetne juttatni a közösség számára, elősegítve a vagyoni igazságtételt.
A helyzet sürgető, mivel a korrupció révén elidegenített vagyonok folyamatosan válnak köddé, nehezen visszaszerezhetővé, mielőtt a jogi mechanizmusok beavatkozhatnának. Ez a folyamat nem csupán a jelenlegi állami forrásokat apasztja, hanem hosszú távon is aláássa a gazdaság stabilitását és a befektetői bizalmat, rontva az ország nemzetközi megítélését. A kilencvenes évek privatizációs hulláma során bekövetkezett jelentős állami vagyonvesztés után, a forrás szerint, a jelenlegi "NER tékozló privatizációja" újabb komoly fenyegetést jelent a közvagyonra nézve, hasonló nagyságrendű károkat okozva.
Egy hatékony vagyonvisszaszerzési koncepció bevezetése nem csupán a múltbéli károk orvoslását célozná, hanem preventív jelleggel is működne. Az ilyen jellegű szabályozás egyértelmű üzenetet küldene arról, hogy a tisztességtelenül szerzett vagyonok nem maradhatnak az elkövetőknél, ezáltal elrettentő hatással bírna. Ezáltal hozzájárulna a tisztességes versenyen alapuló piacgazdaság helyreállításához és fenntartásához, ami alapvető fontosságú egy átlátható és egészséges gazdasági környezet kialakításához és működéséhez.
Az új jogszabály és az UWO bevezetése egy átfogó stratégia részét képezné a rendszerszintű korrupció elleni küzdelemben, amely túlmutat a hagyományos büntetőjogi megközelítéseken. Ez a megközelítés lehetővé tenné a jogrendszer számára, hogy proaktívan lépjen fel azokkal a struktúrákkal szemben, amelyek az állami erőforrásokat magáncélokra használják fel, biztosítva a közérdek védelmét. A nemzetközi tapasztalatok adaptálása biztosítaná, hogy a magyar szabályozás a legmodernebb és leghatékonyabb eszközökkel rendelkezzen a vagyonvisszaszerzés területén, maximalizálva az eredményességet.
A javasolt koncepció megvalósítása hozzájárulhatna a társadalmi igazságosság érzésének erősítéséhez, valamint a közpénzekkel való felelősségteljesebb gazdálkodáshoz. Egy ilyen szabályozási modell bevezetése hosszú távon stabilabb és átláthatóbb gazdasági környezetet teremthetne Magyarországon, csökkentve a korrupció okozta károkat és helyreállítva a közbizalmat a jogrendszer iránt, amely elengedhetetlen a fenntartható fejlődéshez.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása