A kormány október elején terjesztette be azt a törvényjavaslatot, amelynek célja a politikai vezetők vagyonosodásának vizsgálata. Ez a lépés a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) korábban megszüntetett vagyonosodási vizsgálati hatáskörét állítaná vissza, jelezve a szándékot a közszereplők vagyongyarapodásának szigorúbb ellenőrzésére. A javaslatot sokan előremutatónak tartják a korrupció elleni küzdelemben, azonban a részletek megismerése után számos szakértői aggály merült fel.
A tervezet értelmében a NAV a jövőben célzottan a politikai elit, azaz az országgyűlési képviselők, miniszterek, államtitkárok és kormánybiztosok, valamint a velük egy háztartásban élők vagyongyarapodását ellenőrzi. A magánszemélyek ellenőrzése továbbra is ritka kivétel marad. Az adóhatóság az érintettek ingatlanvagyonát, megtakarításait és életvitelét vizsgálja majd, hogy felmerül-e adóelkerülés vagy bűncselekmény gyanúja. A vizsgálatok során a NAV szélesebb adatbázisból dolgozhat, hozzáférve többek között korábbi ingatlan- és biztosítási adatokhoz, valamint társhatósági információkhoz.
Az egyik legfőbb kritika a törvényjavaslattal szemben a vizsgált időszak korlátozottsága. Bár a kormány korábban húszéves visszamenőleges vagyonosodási vizsgálatokat ígért, a hatályos adójogi elévülési szabályok miatt ez a gyakorlatban aligha valósulhat meg. Az adójogi elévülés ugyanis mindössze öt évre terjed ki, ami jelentősen behatárolja a NAV mozgásterét a múltbeli vagyongyarapodások ellenőrzése során. Ez a korlátozás azt jelenti, hogy a 2016 előtt keletkezett, igazolatlan vagyonok vizsgálata rendkívül nehézkessé válik, hacsak nem merül fel olyan bűncselekmény gyanúja, amelyre hosszabb elévülési idő vonatkozik.
A törvényjavaslat társadalmi egyeztetése során számos civil és szakmai szervezet, köztük a Transparency International (TI) Magyarország, a K-Monitor és az Integritás Hatóság is módosító javaslatokat tett. Ezek a szervezetek egyebek mellett arra hívták fel a figyelmet, hogy a tervezet túlságosan szűkre szabja a vizsgált személyek körét és az ellenőrzött időszakot. Zeisler Judit, a TI szakpolitikai vezetője és Léderer Sándor, a K-Monitor igazgatója is hangsúlyozta ezeket az aggályokat. Sajnos a kormány szinte semmit sem épített be ezekből a javaslatokból az Országgyűlés elé terjesztett végső szövegbe.
A szakértők különösen aggályosnak tartják, hogy a törvény hatálya nem terjed ki automatikusan a politikusok tágabb családtagjaira és üzleti partnereire. Példaként említik, hogy Orbán Viktor volt miniszterelnök esetében csak a vele közös háztartásban élő felesége, Lévai Anikó kerülhetne közvetlen ellenőrzés alá, miközben lánya, Orbán Ráhel, veje, Tiborcz István, valamint édesapja, Orbán Győző vagyongyarapodását nem vizsgálnák automatikusan. Ez azért is problematikus, mert ezen családtagok üzleti érdekeltségei és gazdagodásuk körülményei évek óta a közéleti érdeklődés középpontjában állnak. Bár a törvény lehetővé tenné azoknak a személyeknek és cégeknek az ellenőrzését, amelyekre egy politikus vagyont ruházott át, ez nem jelentene általános vizsgálati kötelezettséget a tágabb családi és üzleti körre vonatkozóan. A TI ezért azt javasolta, hogy a vizsgálatok ne csak a közös háztartásban élő hozzátartozókra terjedjenek ki, a K-Monitor pedig az állami megrendelések révén meggazdagodott üzleti szereplők bevonását szorgalmazta. Az állami vállalatok vezetői, számos jelentős gazdasági szereplő és a polgármesterek is kimaradnak a jelenlegi tervezetből.
Az Integritás Hatóság továbbra is ellenőrzi a vagyonnyilatkozatok tartalmának valódiságát, és az adatszolgáltatási hamisítás nyár óta akár letöltendő szabadságvesztéssel is büntethető. Ha a NAV adóhiányt állapít meg, adóellenőrzést rendel el, bűncselekmény gyanúja esetén pedig feljelentést tesz. Az új rendszer első körben többek között Orbán Viktor, Rogán Antal, Lázár János, Szijjártó Péter, Varga Judit és Varga Mihály vagyonosodását érintheti.
Összességében a kormány által előterjesztett vagyonosodási törvényjavaslat egy lépés a politikai elit átláthatóságának növelése felé, azonban a szakértői kritikák rávilágítanak a tervezet jelentős hiányosságaira. Az ötéves elévülési idő és a szűk vizsgálati kör miatt felmerül a kérdés, hogy a törvény valóban képes lesz-e feltárni az elmúlt két évtized vitatott vagyongyarapodásait, vagy éppen a legjelentősebb gazdasági szereplők egy része marad kívül az ellenőrzéseken. A civil szervezetek által megfogalmazott javaslatok figyelmen kívül hagyása tovább erősíti azokat az aggodalmakat, amelyek szerint a törvény hatékonysága korlátozott maradhat.
Forrás: Portfolio.hu
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása