A magyar kormány egy új vagyonadó bevezetését tervezi, amelyet az arányosabb közteherviseléssel indokol. A javaslat célja, hogy a nagyobb vagyonnal rendelkezők nagyobb mértékben járuljanak hozzá a közszolgáltatások finanszírozásához. A tervezet azonban jelentős ellenállásba ütközött, különösen a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) részéről. A szövetség szerint a vagyonadó bevezetése súlyos károkat okozhat a hazai gazdaságnak és a foglalkoztatásnak.
A jelenlegi tervezet szerint az egymilliárd forint feletti nettó vagyonrészre évente 1 százalékos adó vonatkozna, míg a százmilliárd forintot meghaladó részre 1,5 százalékos kulcsot alkalmaznának. Az adóalapba az ingatlanok és befektetések mellett a társasági részesedések is bekerülnének, bizonyos vagyonkezelési konstrukciókat pedig önálló adóalanyként kezelnének. A kormány tájékoztatása alapján a belföldi magánszemélyek magyarországi és külföldi vagyonát egyaránt figyelembe vennék, a külföldi magánszemélyek esetében pedig a magyarországi vagyon lenne érintett. Az első fizetési kötelezettség a 2026. december 31-i vagyoni állapot alapján keletkezne, az adót pedig 2027. augusztus 31-ig kellene bevallani és megfizetni. A tervezet társadalmi egyeztetése október 14-én zárult le, így a végleges feltételek még változhatnak.
A vagyonadó körüli vita egyik központi gazdasági dilemmája, hogy a tulajdonos adóztatása milyen hatással van a cégre, amelyben a vagyona felhalmozódott. Egy vállalkozás értéke nőhet a folyamatos fejlesztések és nyereség visszaforgatása révén, de ez nem feltétlenül jelent szabadon felhasználható készpénzt a tulajdonos számára. Magyar Csaba adószakértő kiemelte, hogy egy nem tőzsdei társaság adóztatásnál figyelembe vett értéke jelentősen eltérhet a könyv szerinti saját tőkéjétől, ami készpénzproblémákat okozhat az éves adó előteremtésénél. György László egyetemi docens arra figyelmeztetett, hogy egy rosszul kialakított vagyonadó a helyhez kötött vállalkozásokat terhelheti, miközben a mobilabb nagy vagyonok részben kikerülhetnek a hatálya alól. A kormány a vagyon külföldre költöztetésének visszaszorítására egy úgynevezett kilépési adót, vagy exit taxot is előkészít, amely az 500 millió forint feletti vagyont érintheti.
A Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) a tervezet elfogadhatatlanságát számos indokkal támasztja alá. Neubauer Katalin, az MNKSZ főtitkára hangsúlyozta, hogy a javaslat nemzetgazdasági és foglalkoztatáspolitikai szempontból is kockázatos és káros, torzítja a versenyt, és kettős mércét alkalmaz. A szövetség szerint a vagyonadó nem a jogellenesen felhalmozott magánvagyont adóztatja, hanem a vállalkozások működőtőkéjét teszi adóalappá. Ez diszkriminatív, mivel kizárólag a magyar tulajdonú cégekre ró újabb terhet, miközben a külföldi vállalkozásokat nem érinti. Az MNKSZ rámutatott, hogy a magyar kis- és középvállalkozások 3,3 millió munkavállalónak biztosítanak megélhetést, és a vagyonadó bevezetése ezen munkavállalók létbiztonságát is veszélyezteti. A szövetség szerint a javaslat visszafogja a beruházásokat, fékezi a fejlesztéseket, és társadalmi szempontból is rossz üzenetet közvetít, mivel nem ösztönzi a hosszú távú tervezést és a felelősségvállalást.
A kereskedelmi szektorban a multinacionális szereplők megjelenése óta rendkívül éles a verseny, ami folyamatos fejlesztésekre kényszeríti a magyar kereskedőket. Ezek a fejlesztések, mint az üzletek, raktárak, technológiák és informatikai rendszerek korszerűsítése, valamint az energiahatékonysági beruházások, növelték a vállalkozások értékét, amely most a vagyonadó alapjává válna. Azonban a kereskedelem jövedelmezősége az egyik legalacsonyabb a nemzetgazdasági ágak között, így a vagyonadó elvonná a béremelések és fejlesztések forrásait. Ez a legkevésbé jövedelmező, kistelepüléseken működő boltok bezárásához vezethet, veszélyeztetve az élelmiszer-ellátást. Az MNKSZ aggályosnak tartja a vagyonadó bevezetésével járó értékbecslési feladatokat is. Rövid időn belül több tízezer vállalkozás több millió vagyonelemének reális és hitelt érdemlő értékbecslésére lenne szükség, amit csak néhány, jellemzően multinacionális cég tudna elvégezni. Nincs garancia arra, hogy az adóhatóság elfogadná az értékbecsléseket, vagy hogy azok tükröznék a piaci értéket. A szövetség szerint az értékbecslés díjazása is tisztázatlan, és a vállalkozásoknak viselniük kellene ezeket a többletköltségeket, amelyeket később beépítenének termékeik és szolgáltatásaik árába, növelve az inflációt. Mindezek alapján a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség elfogadhatatlannak tartja a vagyonadó tervezet szerinti bevezetését.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása